A mentális egészségre is hatással van a klímaváltozás

Az éghajlatváltozás számtalan iparágat érint, így egyre több emberhez jut el a hatása. Csak 2020-ban 22 különálló, milliárd dolláros éghajlati katasztrófa történt, ami megdöntötte a korábbi, 2017-es rekordot (amikor a Harvey hurrikán és számos más nagyobb hurrikán pusztított). A természeti katasztrófák háromszor gyakrabban fordulnak elő, mint 50 évvel ezelőtt, a traumák pedig, amiket a hurrikánok, tűzvészek és más katasztrófák okoznak, ezekkel együtt súlyosbodnak.

A természeti katasztrófák átélésének pszichés ártalmait évtizedek óta dokumentálják. Az éghajlatváltozással azonban ezek a csapások már nem pusztán természetesek – az ipari tevékenységeknek köszönhetően egyre intenzívebbé, gyakoribbá és pusztítóbbá válnak. Az emberek mentális egészségének védelme és a traumák költséges következményeinek elkerülése még egy ok, amiért az egész gazdaságra kiterjedő klímavédelmi megoldásokba kell fektetnünk.

A mentális egészséget fenyegeti

A kapcsolatot a klímaváltozás okozta katasztrófák és az emberek mentális épsége között az Egyesült Államokban folyamatosan kutatják. Ezt a területet a hatalmas viharok mellett továbbra is meleghullámok, súlyos aszály és árvizek sújtják.

Többek között Louisianaban jelenleg is áradások vannak. Fotó: Usa Today News

Az óceánokért és a légkörért felelős szervezet, a National Oceanic and Atmospheric Administration néhány hete közzétett, 10 éves riportjában drámai eredmények szerepelnek: a hőmérséklet vitathatatlanul magasabb, és egyre gyorsabban nő. A két legrosszabb 30 éves ciklust 1981 és 2010, illetve 1991 és 2020 között rögzítették.

A hőség és az aszály pszichológiai hatásai közé tartozik a szorongás, a depresszió és – különösen a magas hő hatására – az akut pszichózis. Összességében minél tovább tart a forróság, az emberek annál ingerültebbek és agresszívabbak lesznek. A Nature Climate Change folyóiratban megjelent 2018-as tanulmány szerint a klímaváltozás okozta hőmérsékletnövekedés összefüggésben áll az öngyilkossági ráta növekedésével. Az Amerikai Pszichiátriai Szövetség adatai szerint az amerikaiak 48 százaléka érzi úgy, hogy a klímaváltozás befolyásolja a mentális egészségét.

Emellett az éghajlati katasztrófák következményei is súlyos teher a túlélők számára: a poszttraumás stressz, melynek tünetei közé tartoznak a rémálmok és a depresszió, nagyon gyakori következménye a természeti csapásoknak. A Katrina hurrikán túlélői közül minden hatodik poszttraumás stressz szindrómában szenvedett a katasztrófát követően, az öngyilkossági ráta és az öngyilkossági hajlam pedig duplájára emelkedett. A jelenkorban bekövetkező természeti csapások mentális következményei valószínűleg még évtizedekig velünk lesznek.

Településeket sodort el a Katrina hurrikán 2005-ben. Fotó: AP/Rob Carr

Aránytalanul oszlik el

A trauma, amit az éghajlati katasztrófák és az extrém időjárás okoz, nem válogat. Nincs kivétel, akit ne érintene. Vannak azonban, olyan közösségek, akik társadalmi helyzetük miatt nehezebben tudnak védekezni a csapások ellen. Az idősebbek, a kisebbségek és az alacsony jövedelműek a legkiszolgáltatottabbak, hiszen nem tudnak változtatni a körülményeiken.

Sokaknak pedig folyamatos stresszhelyzetet jelent az, hogy egy vihar vagy árvíz után nem tudnak felépülni anyagilag. Emellett számos veszélyeztetett közösség nem rendelkezik megfelelő orvosi infrastruktúrával, így a mentális egészséggel kapcsolatos szolgáltatásokkal sem. Általában nem tudnak evakuálni, ha közelít a katasztrófa, ráadásul vannak olyan szélsőséges viszonyok, amiknek egész évben ki vannak téve, mint például a hő vagy a rossz minőségű levegő.

Vannak olyan közösségek, akik nem tudnak védekezni a katasztrófák ellen. Fotó: Reuters/Eloisa Lopez

Egy 2017-es tanulmány szerint a világ népességének 30%-ának évente legalább 20 napig kell elviselnie a „halálos küszöb” fölötti hőmérsékletet. És ez a szám félelmetesen gyorsan nő. Ha a károsanyag-kibocsátásunk a jelenlegi ütemben emelkedik, hamarosan elérjük a 74%-ot. Ebben a szcenárióban pedig a halálesetek többségét a veszélyeztetett közösségek teszik majd ki.

Hogyan tovább?

A The Weather Company előrejelzései szerint a 2021. június 1-jén kezdődő hurrikán-szezon aktívabb lesz a normálisnál, ez pedig komoly aggodalomra ad okot. A szélsőséges időjárási események és természeti katasztrófák világában felnövő gyermekeknek ugyanolyan poszttraumás stresszel kell szembenézniük, mint azoknak, akik más traumáknak voltak tanúi. Két dolgot tehetünk: fel kell lépnünk az éghajlatváltozás ellen és ki kell alakítanunk egy olyan mentálhigiénés infrastruktúrát, mely segít a katasztrófák túlélőinek és érintettjeinek.

A 2021-es hurrikán-szezon aktívabbnak ígérkezik a normálisnál. Fotó: Forbes

A pandémia pedig újabb traumákat szül: a járvány mentális egészségre gyakorolt hatásáról már korábban írtunk. Nem kérdés, hogy a klímaváltozás hatása érezhető, így kulcsfontosságú az adaptálódás. A katasztrófák elleni védekezés nemcsak jobb fizikai védelmet és hatékony infrastruktúrát jelent, hanem a szellemi egészség megőrzését is. Egy átfogó tervnek ezzel is foglalkoznia kell.

A helyiek mindig összefognak egy-egy csapás után, hogy segítség és támogassák egymást. Ezt kell tenniük a kormányoknak és az üzleti közösségeknek is: fel kell ismernünk, hogy csak holisztikus szemlélettel közelíthetjük meg a problémát, melyben mindenki egyformán fontos és egyformán szerepet játszik.

Forrás: triplepundit.com