
A mentális egészségre is hatással van a klímaváltozás
Az éghajlatváltozás számtalan iparágat érint, így egyre több emberhez jut el a hatása. Csak 2020-ban 22 különálló, milliárd dolláros éghajlati katasztrófa történt, ami megdöntötte a korábbi, 2017-es rekordot (amikor a Harvey hurrikán és számos más nagyobb hurrikán pusztított). A természeti katasztrófák háromszor gyakrabban fordulnak elő, mint 50 évvel ezelőtt, a traumák pedig, amiket a hurrikánok, tűzvészek és más katasztrófák okoznak, ezekkel együtt súlyosbodnak.
A természeti katasztrófák átélésének pszichés ártalmait évtizedek óta dokumentálják. Az éghajlatváltozással azonban ezek a csapások már nem pusztán természetesek – az ipari tevékenységeknek köszönhetően egyre intenzívebbé, gyakoribbá és pusztítóbbá válnak. Az emberek mentális egészségének védelme és a traumák költséges következményeinek elkerülése még egy ok, amiért az egész gazdaságra kiterjedő klímavédelmi megoldásokba kell fektetnünk.
A mentális egészséget fenyegeti
A kapcsolatot a klímaváltozás okozta katasztrófák és az emberek mentális épsége között az Egyesült Államokban folyamatosan kutatják. Ezt a területet a hatalmas viharok mellett továbbra is meleghullámok, súlyos aszály és árvizek sújtják.
Többek között Louisianaban jelenleg is áradások vannak. Fotó: Usa Today News
Az óceánokért és a légkörért felelős szervezet, a National Oceanic and Atmospheric Administration néhány hete közzétett, 10 éves riportjában drámai eredmények szerepelnek: a hőmérséklet vitathatatlanul magasabb, és egyre gyorsabban nő. A két legrosszabb 30 éves ciklust 1981 és 2010, illetve 1991 és 2020 között rögzítették.
A hőség és az aszály pszichológiai hatásai közé tartozik a szorongás, a depresszió és – különösen a magas hő hatására – az akut pszichózis. Összességében minél tovább tart a forróság, az emberek annál ingerültebbek és agresszívabbak lesznek. A Nature Climate Change folyóiratban megjelent 2018-as tanulmány szerint a klímaváltozás okozta hőmérsékletnövekedés összefüggésben áll az öngyilkossági ráta növekedésével. Az Amerikai Pszichiátriai Szövetség adatai szerint az amerikaiak 48 százaléka érzi úgy, hogy a klímaváltozás befolyásolja a mentális egészségét.
Emellett az éghajlati katasztrófák következményei is súlyos teher a túlélők számára: a poszttraumás stressz, melynek tünetei közé tartoznak a rémálmok és a depresszió, nagyon gyakori következménye a természeti csapásoknak. A Katrina hurrikán túlélői közül minden hatodik poszttraumás stressz szindrómában szenvedett a katasztrófát követően, az öngyilkossági ráta és az öngyilkossági hajlam pedig duplájára emelkedett. A jelenkorban bekövetkező természeti csapások mentális következményei valószínűleg még évtizedekig velünk lesznek.
Településeket sodort el a Katrina hurrikán 2005-ben. Fotó: AP/Rob Carr
Aránytalanul oszlik el
A trauma, amit az éghajlati katasztrófák és az extrém időjárás okoz, nem válogat. Nincs kivétel, akit ne érintene. Vannak azonban, olyan közösségek, akik társadalmi helyzetük miatt nehezebben tudnak védekezni a csapások ellen. Az idősebbek, a kisebbségek és az alacsony jövedelműek a legkiszolgáltatottabbak, hiszen nem tudnak változtatni a körülményeiken.
Sokaknak pedig folyamatos stresszhelyzetet jelent az, hogy egy vihar vagy árvíz után nem tudnak felépülni anyagilag. Emellett számos veszélyeztetett közösség nem rendelkezik megfelelő orvosi infrastruktúrával, így a mentális egészséggel kapcsolatos szolgáltatásokkal sem. Általában nem tudnak evakuálni, ha közelít a katasztrófa, ráadásul vannak olyan szélsőséges viszonyok, amiknek egész évben ki vannak téve, mint például a hő vagy a rossz minőségű levegő.
Vannak olyan közösségek, akik nem tudnak védekezni a katasztrófák ellen. Fotó: Reuters/Eloisa Lopez
Egy 2017-es tanulmány szerint a világ népességének 30%-ának évente legalább 20 napig kell elviselnie a „halálos küszöb” fölötti hőmérsékletet. És ez a szám félelmetesen gyorsan nő. Ha a károsanyag-kibocsátásunk a jelenlegi ütemben emelkedik, hamarosan elérjük a 74%-ot. Ebben a szcenárióban pedig a halálesetek többségét a veszélyeztetett közösségek teszik majd ki.
Hogyan tovább?
A The Weather Company előrejelzései szerint a 2021. június 1-jén kezdődő hurrikán-szezon aktívabb lesz a normálisnál, ez pedig komoly aggodalomra ad okot. A szélsőséges időjárási események és természeti katasztrófák világában felnövő gyermekeknek ugyanolyan poszttraumás stresszel kell szembenézniük, mint azoknak, akik más traumáknak voltak tanúi. Két dolgot tehetünk: fel kell lépnünk az éghajlatváltozás ellen és ki kell alakítanunk egy olyan mentálhigiénés infrastruktúrát, mely segít a katasztrófák túlélőinek és érintettjeinek.
A 2021-es hurrikán-szezon aktívabbnak ígérkezik a normálisnál. Fotó: Forbes
A pandémia pedig újabb traumákat szül: a járvány mentális egészségre gyakorolt hatásáról már korábban írtunk. Nem kérdés, hogy a klímaváltozás hatása érezhető, így kulcsfontosságú az adaptálódás. A katasztrófák elleni védekezés nemcsak jobb fizikai védelmet és hatékony infrastruktúrát jelent, hanem a szellemi egészség megőrzését is. Egy átfogó tervnek ezzel is foglalkoznia kell.
A helyiek mindig összefognak egy-egy csapás után, hogy segítség és támogassák egymást. Ezt kell tenniük a kormányoknak és az üzleti közösségeknek is: fel kell ismernünk, hogy csak holisztikus szemlélettel közelíthetjük meg a problémát, melyben mindenki egyformán fontos és egyformán szerepet játszik.
Forrás: triplepundit.com

Fenntartható luxus: lehetséges?
Talán azt már nem kell bizonygatnunk, hogy nem csak a hippikommunák lehetnek fenntarthatóak, azonban még mindig sokak fejében a fenntarthatóság a lemondással, ez pedig a hiányérzettel párosul, tehát a luxus és a kényeztetés ellentéte. Mennyi alapja van ennek a feltételezésnek? Tényleg nem lehet fenntartható, ami luxus?
.jpg)
Fenntarthatóság a szépségiparban
A bolygó és az emberiség jövője bizonytalan – az ENSZ előrejelzései szerint a világ népessége 2050-re várhatóan eléri a 9 milliárd főt, a Föld átlaghőmérséklete folyamatosan emelkedik, és úgy tűnik, nem tudjuk betartani a Párizsi egyezményt. Óceánjaink savasodnak, az extrém időjárási jelenségek sűrűsödnek, az emberek anyagi javak iránti vágya azonban nem csillapodik. A márkáknak kell lépniük, hogy kielégítsék a vásárlók igényeit, úgy, hogy működésükkel nem károsítják a környezetet tovább. Nézzük, hogyan és mennyire törekszik a progresszív, inkluzív fenntarthatóság felé a szépségipar!