Blog
26 találat
.jpg)
Fenntarthatóság a szépségiparban
A bolygó és az emberiség jövője bizonytalan – az ENSZ előrejelzései szerint a világ népessége 2050-re várhatóan eléri a 9 milliárd főt, a Föld átlaghőmérséklete folyamatosan emelkedik, és úgy tűnik, nem tudjuk betartani a Párizsi egyezményt. Óceánjaink savasodnak, az extrém időjárási jelenségek sűrűsödnek, az emberek anyagi javak iránti vágya azonban nem csillapodik. A márkáknak kell lépniük, hogy kielégítsék a vásárlók igényeit, úgy, hogy működésükkel nem károsítják a környezetet tovább. Nézzük, hogyan és mennyire törekszik a progresszív, inkluzív fenntarthatóság felé a szépségipar!
.jpg)
Hogyan mérhető egy rendezvény sikere a poszt-COVID világban?
Úgy biztosan nem, ahogy eddig. Mitől lehet sikeres egy poszt-COVID esemény egy újragondolt rendezvényiparban, ahol egyszerre kérdés, hogy élő, virtuális vagy hibrid alapokra építsünk-e és az is, hogy hogyan emelhetjük új szintre az ügyfél- és közönségélményt.
Fenntarthatóság az autóiparban: hol áll most, mi hajtja, és merre tovább?
Az autóipar, nagymértékű környezeti felelőssége miatt az egyik legjobb példa arra, amikor a szabályozások, trendek és fogyasztói elvárások miatt a fenntarthatóságról szóló párbeszéd egy pillanatra sem halkulhat el. A hatóságok napirendjén is prioritás az ipar dekarbonizációja, az EU szabályozásai és az országok egyéni regulái meghatározzák az irányt. De hogyan épülnek be ezek a törekvések a márkák zöld marketingstratégiáiba és mennyire befolyásolják a fogyasztói döntéseket? Merre tart az autóipar, mi hajtja és hova kell megérkeznie a brandeknek, ha fenn akarnak maradni?
.jpg)
Stumpf Kata: „A vezetői hozzáállás és az elfogadáson alapuló közösség vonzza a fiatalokat”
Azzal, ahogy fontosabbá vált a pénzkeresés hogyanja a miértjénél, befellegzett az apróhirdetések világának. A modern munkavállalók többet akarnak tudni, és ha nem tetszik nekik, amit látnak, akkor másfelé veszik az irányt. Tisztában vannak az értékeikkel és a lehetőségeikkel, és pontosan ezért akarunk dolgozni velük. De vajon ők is akarják?
Fenntarthatóság és fogyasztói szokások: mi változott 2021-ben?
Azt gondolhatnánk, a koronavírus megfékezéséért tett erőfeszítések mellett már nem maradt energiánk a fenntarthatóságért küzdeni. Vagy azt, hogy a járvány miatt sokan ráébredtünk, hogy ez nem mehet így tovább. Mi az igazság? A Deloitte összehasonlította a brit fogyasztók attitűdjét 2021 márciusában, az egy évvel korábbi felmérésének adataival. Lássuk, mire jutottak: követendő példát jelent az Egyesült Királyság fogyasztói bázisa?
A klímaváltozás és a környezetvédelem mentális csatája
A folyamatosan bővülő, az éghajlatváltozás és a mentális egészség kapcsolatát kutató irodalom újabb és újabb bizonyítékokat tár fel, melyek alátámasztják, hogy a szélsőséges időjárás okozta természeti események poszttraumás stressz zavart (PTSD), major depressziót (MDD), szorongást, gyászreakciót, a túlélők bűntudatát és szuicid gondolatokat válthatnak ki. Paradox módon ugyanezek az események altruizmusra, optimizmusra és cselekvésre ösztönözhetnek minket, ez pedig a mentális terhek enyhítését segíti elő. A klímaváltozás hat a mentális egészségünkre, de nagyon nem mindegy, hogyan.
Karácsonyi körforgás: Az adományozás pszichológiája
Nem szeretünk a levegőbe beszélni, ezért amikor azt mondjuk, hogy karácsonyi ajándékozás helyett válasszátok a céges adományozást, akkor szakmai tudásunkra és számos kutatásra támaszkodva mondjuk ezt. Az egyik ok, amiért jobb megoldást jelent a fenntarthatóság: kevesebb szeméttel és haszontalan termék legyártásával jár, a tárgyi adományok pedig új életet jelentenek a már nem használt dolgaidnak. A másik ok pedig az, hogy adni jó. Klisé. Vagy nem?
Ha klímasemlegességről van szó, a vállalatoké a vezető szerep
A kormányok elmaradni látszanak a Párizsi Egyezmény célkitűzéseitől. Jeff Seabright, a Xampla vezetője szerint itt az ideje, hogy a vállalatok vegyék magukra a változtatás és az innováció felelősségét.
GDP helyett zöld növekedés, mint a nemzeti jólét mutatója
A jeles közgazdász, Simon Kuznets, akit gyakran a GDP atyjának neveznek, már figyelmeztette az üzleti világot: „a nemzet jólétére aligha lehet következtetni a GDP által meghatározott jövedelemből.” Ennek ellenére ez az, ami egy ország jólétének, egészségének és gazdagságának elsődleges mutatója. De lehet, hogy már nem sokáig.
A mentális egészségre is hatással van a klímaváltozás
Az éghajlatváltozás számtalan iparágat érint, így egyre több emberhez jut el a hatása. Csak 2020-ban 22 különálló, milliárd dolláros éghajlati katasztrófa történt, ami megdöntötte a korábbi, 2017-es rekordot (amikor a Harvey hurrikán és számos más nagyobb hurrikán pusztított). A természeti katasztrófák háromszor gyakrabban fordulnak elő, mint 50 évvel ezelőtt, a traumák pedig, amiket a hurrikánok, tűzvészek és más katasztrófák okoznak, ezekkel együtt súlyosbodnak.
Nyakunkon a vakcina-konfliktus
Az irigység természetes reakció, amikor mások lehetőséget kapnak arra, hogy biztonságban legyenek, mi pedig nem. Egy évvel a COVID-válság kitörése után oltást kapni olyan, mint megtalálni Willy Wonka aranyjegyét. Mindenki szeretné, mindenki úgy gondolja, hogy megérdemli és hajlamos eluralkodni rajta a féltékenység, amikor ismerősei arról posztolnak, hogy ők már túl vannak az első adagon, vagy akár mind a kettőn. Ez egy újfajta konfliktus-helyzet, nincs precedens, amihez a HR-esek nyúlhatnának. Hogyan segíthetnek elsimítani a dolgozók közti oltás-feszültséget?
Steigervald Krisztián: Generációk a munkahelyen
Mindig nagy változás, amikor egy új generáció lép be a munkaerőpiacra, az egyre gyorsabban változó világban pedig egyre nagyobbak a generációk közötti különbségek – mások, nemcsak a munkához való hozzállásukban, hanem értékeikben is, és a módban, ahogy azonosulnak ezekkel az alapelvekkel. Az Y és a Z generáció tagjai azok, akiknek fontosabb, hogy munkájukkal milyen hatással vannak a világra, mint az, hogy mennyi fizetést kapnak érte. Akik a biztonság helyett a jelentőst keresik. Ők azok, akik miatt belevágtunk a zero waste rendezvényszervezésbe, hiszen ők hozhatják a változást. Steigervald Krisztián, intergenerációs coach vendégcikke.
A jövőben is fontos lesz a márkaaktivizmus
A járvány az emberi tevékenység szinte minden formájára kihatott. Munkánk, magánéletünk és a fogyasztói szokások is mind mélyreható változásokon mentek keresztül. Valószínűleg soha nem lesz ugyanolyan az életünk, mint volt. Ugyanakkor a világ különböző pontjain tüntetések kezdődtek és kaptak lángra.
Hogyan beszélj a cégvezetőkkel a fenntarthatóságról?
Mára a legtöbb vállalat elkötelezte magát környezeti és társadalmi célok mellett. Az ilyen fenntarthatósági törekvések egyre inkább az üzleti megbeszélések részeivé válnak, de sok pénzügyi igazgató továbbra is költségként, nem pedig értékforrásként tekint rájuk. Ez igencsak megnehezítheti az előrelépéshez szükséges belső finanszírozás megszerzését, holott számos tanulmány szól a zöld befektetések profitábilitásáról. Hogyan hozhatnánk a fenntarthatóság közös nevezőjére a különböző osztályok vezetőit? Az biztos, hogy mindenkinek egy nyelven kell beszélnie.
Miért számít üzleti kockázatnak a vadállatok pusztulása?
A hőmérséklet emelkedése és a kiszámíthatatlan esőzések a „futótűz évszakát” vég nélküli szezonná, a „100 éves áradásokat” pedig éves eseményekké változtatták. Eközben a globális vadkereskedelem és a természetes élőhelyekbe való betolakodás egyre több állat-kórokozónak teszi ki az embereket. Így terjedt el az Ebola, a SARS és a COVID-19. Gyengélkedő bolygónk tüneteinek listája hosszú, és most csak még hosszabb lett: A WWF által nemrégiben közzétett, 2020-as Living Planetjelentés szerint a szervezet által megfigyelt vadon élő állatok populációja 1970 óta 68 százalékkal csökkent. De miért jelent mindez üzleti kockázatot a vállalatok számára?
Elégedett-e Ön jelenlegi munkahelyével? – Mindent a dolgozói elköteleződésről
Cégvezetőként jelenleg talán kisebb gondunk is nagyobb annál, mint hogy a dolgozóink lelki világával foglalkozzunk, most, hogy itt a világvége - ami inkább csak a jó világ végét jelzi, és sajnos a recesszió követi majd. Amit még nehezebb menedzselni, mint ha valóban megszűnnénk létezni.
Napjaink fogyasztói és a fenntarthatóság - elméletek a gyakorlatban
Duncan Baizley, a WGSN Insight egyik szerkesztője, a fenntarthatóság három trendjét vizsgálta meg aszerint, hogy milyen hatással lesznek ezek a vállalatok jövőjére. Hogy mire jutott? Röviden: a poszt-műanyag világban a márkáknak tovább kell gondolniuk zöld kommunikációjukat, és működésük minden elemét a fenntarthatóság alapelvére kell építeniük, ha modern fogyasztókat akarnak elérni. Progresszív értékek, átláthatóság és rendszerszintű változások: ezek jellemzik a jövő márkáját.
Értékváltás Magyarországon – a tudatos vásárlók korszaka
A társadalmi értékek, normák és konvenciók változásával átalakul a fogyasztói kultúra is. Épp ahogy a piaci, technológiai változásokat, úgy az értékek változását is le kell követniük a vállalatoknak, ha meg akarnak felelni a vásárlók szükségeinek. A környezetvédelemmel kapcsolatos elvárások már az 1970-es években megjelentek, 10 év alatt pedig olyan erőssé váltak, hogy a transznacionális vállalatok már nem tudtak kitérni: ebben az időszakban jelent meg a greenwashing, azonban nem sokkal később követte a valódi zöldülési hullám is. A két stratégia közötti különbség pedig nem könnyen érhető tetten. Napjaink tudatos vásárlói azonban mindent megtesznek, hogy az értékeiknek megfelelő márkát megtalálják.
LOHAS - A posztmodern fogyasztói szegmens
Lifestyles Of Health And Sustainability – ezzel az öt szóval határozta meg Paul Ray az 1990-es évek közepén, azokat a fogyasztókat, akik az ekkoriban végbement társadalmi értékváltást követő új szemléletmódot képviselik. Ekkoriban még valóban újként emlegették ezt az árérzékenységgel szakító szegmenst, ma már azonban a föld lakosságának kb. 22%-át képviselik, maguk mögött tudva az ún. „Naturalities” csoport támogatását, és fokozatosan eltörölve a „Drifters” cselekvésképtelenségét. Mutatjuk, miről is van szó.
Fák – minden, amit eddig nem (vagy rosszul) tudtál – 2. rész
Minden nap látjuk őket, létezésüket természetesnek vesszük, de mégsem tudjuk igazán, hogy mire jók. Tudtad, hogy valójában nem ők adják az oxigén nagyrészét? És hogy az amazóniai erdő nem a föld tüdeje? A MyForest, akikkel együttműködve mindent megteszünk, hogy jótékony erdők vegyenek minket körül, most elmagyarázza, hogy miért van szükségünk fákra. Előző cikkünkben leírtuk, hogyan kötik meg a szén-dioxidot, szűrik meg a levegőt és csökkentik a hőmérsékletet. Ez azonban még mindig nem minden.
Mit jelent a zöld étel?
A fenntarthatóság fogalma könnyen kicsúszhat a kezünk közül. Túl tág, túl megfoghatatlan, túl szerteágazó. Így van ez a fenntartható ételekkel is – mégis mitől fenntartható? Attól, hogy helyi? Attól, hogy vegán? Attól, hogy tartós? Hogy csomagolásmentes? Hogy jó munkakörülmények között készítették? Hogy megkapta a fair trade címkét? Mindegyik kérdésre az a válasz, hogy igen, ettől is. A Felelős Gasztrohőssel való beszélgetéseink során rengeteg hasznos dolgot tanultunk, amiket szeretnénk megosztani veletek. Mi ezek alapján határoztuk meg alapértékeinket a felelős cateringről, magánszemélyként pedig irányt mutathat nektek a fenntartható étkezések felé.
.jpg)
Hogyan lehetsz Zero Waste? – alapelveink a fenntarthatóságról
Környezetbarát, hulladékmentes, zöld, zero waste. Mindegyik kifejezés ugyanarról szól: a megújulásról. Ez pedig nem azt jelenti, hogy előre meghatározott szabályok keretei közé kell bepréselnünk életünket, könyörtelenül megszabadulva attól, ami kilóg. A Zero Waste mozgalom elvei irányt mutatnak, amelyek mentén mindenki gondolkodhat azon, hogy ő mit tehet. Azért, hogy a lehető legkevesebb hulladékot termelje, hogy a lehető legtermészetesebb anyagokkal takarítson, hogy a lehető legkevesebb károsanyagot bocsássa ki. És a lehető legkevesebb az esetek kis százalékában nulla.
Üzleti reinkarnáció
A történelmünk során még sosem álltunk szemben akkora kihívással, mint amekkorát a klímaválság leküzdése jelent. Egy globális problémáról beszélünk, aminek megoldásához újra kell gondolni a világgazdaság működését, és tenni mindezt a lehető legrövidebb idő alatt. Egy amszterdami non-profit, a Circle Economy pár hónapja megjelent tanulmánya pontos képet ad arról, hogy jelenleg hogy áll a földlakók vs klímaváltozás meccs. Spoiler alert: rosszul, viszont a holland szervezet központi témájának, azaz a körkörös gazdasági modellnek a megértésével kirajzolódik egy elképzelés, ami alapja lehet a felmelegedés elleni harcnak.
Fák – minden, amit eddig nem (vagy rosszul) tudtál – 1. rész
Minden nap látjuk őket, létezésüket természetesnek vesszük, de mégsem tudjuk igazán, hogy mire jók. Tudtad, hogy valójában nem ők adják az oxigén nagyrészét? És hogy az amazóniai erdő nem a föld tüdeje? A MyForest, akikkel együttműködve mindent megteszünk, hogy jótékony erdők vegyenek minket körül, most elmagyarázza, hogy miért van szükségünk fákra.