Blog
10 találat
Miért számít üzleti kockázatnak a vadállatok pusztulása?
A hőmérséklet emelkedése és a kiszámíthatatlan esőzések a „futótűz évszakát” vég nélküli szezonná, a „100 éves áradásokat” pedig éves eseményekké változtatták. Eközben a globális vadkereskedelem és a természetes élőhelyekbe való betolakodás egyre több állat-kórokozónak teszi ki az embereket. Így terjedt el az Ebola, a SARS és a COVID-19. Gyengélkedő bolygónk tüneteinek listája hosszú, és most csak még hosszabb lett: A WWF által nemrégiben közzétett, 2020-as Living Planetjelentés szerint a szervezet által megfigyelt vadon élő állatok populációja 1970 óta 68 százalékkal csökkent. De miért jelent mindez üzleti kockázatot a vállalatok számára?
Elégedett-e Ön jelenlegi munkahelyével? – Mindent a dolgozói elköteleződésről
Cégvezetőként jelenleg talán kisebb gondunk is nagyobb annál, mint hogy a dolgozóink lelki világával foglalkozzunk, most, hogy itt a világvége - ami inkább csak a jó világ végét jelzi, és sajnos a recesszió követi majd. Amit még nehezebb menedzselni, mint ha valóban megszűnnénk létezni.
Napjaink fogyasztói és a fenntarthatóság - elméletek a gyakorlatban
Duncan Baizley, a WGSN Insight egyik szerkesztője, a fenntarthatóság három trendjét vizsgálta meg aszerint, hogy milyen hatással lesznek ezek a vállalatok jövőjére. Hogy mire jutott? Röviden: a poszt-műanyag világban a márkáknak tovább kell gondolniuk zöld kommunikációjukat, és működésük minden elemét a fenntarthatóság alapelvére kell építeniük, ha modern fogyasztókat akarnak elérni. Progresszív értékek, átláthatóság és rendszerszintű változások: ezek jellemzik a jövő márkáját.
Értékváltás Magyarországon – a tudatos vásárlók korszaka
A társadalmi értékek, normák és konvenciók változásával átalakul a fogyasztói kultúra is. Épp ahogy a piaci, technológiai változásokat, úgy az értékek változását is le kell követniük a vállalatoknak, ha meg akarnak felelni a vásárlók szükségeinek. A környezetvédelemmel kapcsolatos elvárások már az 1970-es években megjelentek, 10 év alatt pedig olyan erőssé váltak, hogy a transznacionális vállalatok már nem tudtak kitérni: ebben az időszakban jelent meg a greenwashing, azonban nem sokkal később követte a valódi zöldülési hullám is. A két stratégia közötti különbség pedig nem könnyen érhető tetten. Napjaink tudatos vásárlói azonban mindent megtesznek, hogy az értékeiknek megfelelő márkát megtalálják.
LOHAS - A posztmodern fogyasztói szegmens
Lifestyles Of Health And Sustainability – ezzel az öt szóval határozta meg Paul Ray az 1990-es évek közepén, azokat a fogyasztókat, akik az ekkoriban végbement társadalmi értékváltást követő új szemléletmódot képviselik. Ekkoriban még valóban újként emlegették ezt az árérzékenységgel szakító szegmenst, ma már azonban a föld lakosságának kb. 22%-át képviselik, maguk mögött tudva az ún. „Naturalities” csoport támogatását, és fokozatosan eltörölve a „Drifters” cselekvésképtelenségét. Mutatjuk, miről is van szó.
Fák – minden, amit eddig nem (vagy rosszul) tudtál – 2. rész
Minden nap látjuk őket, létezésüket természetesnek vesszük, de mégsem tudjuk igazán, hogy mire jók. Tudtad, hogy valójában nem ők adják az oxigén nagyrészét? És hogy az amazóniai erdő nem a föld tüdeje? A MyForest, akikkel együttműködve mindent megteszünk, hogy jótékony erdők vegyenek minket körül, most elmagyarázza, hogy miért van szükségünk fákra. Előző cikkünkben leírtuk, hogyan kötik meg a szén-dioxidot, szűrik meg a levegőt és csökkentik a hőmérsékletet. Ez azonban még mindig nem minden.
Mit jelent a zöld étel?
A fenntarthatóság fogalma könnyen kicsúszhat a kezünk közül. Túl tág, túl megfoghatatlan, túl szerteágazó. Így van ez a fenntartható ételekkel is – mégis mitől fenntartható? Attól, hogy helyi? Attól, hogy vegán? Attól, hogy tartós? Hogy csomagolásmentes? Hogy jó munkakörülmények között készítették? Hogy megkapta a fair trade címkét? Mindegyik kérdésre az a válasz, hogy igen, ettől is. A Felelős Gasztrohőssel való beszélgetéseink során rengeteg hasznos dolgot tanultunk, amiket szeretnénk megosztani veletek. Mi ezek alapján határoztuk meg alapértékeinket a felelős cateringről, magánszemélyként pedig irányt mutathat nektek a fenntartható étkezések felé.
.jpg)
Hogyan lehetsz Zero Waste? – alapelveink a fenntarthatóságról
Környezetbarát, hulladékmentes, zöld, zero waste. Mindegyik kifejezés ugyanarról szól: a megújulásról. Ez pedig nem azt jelenti, hogy előre meghatározott szabályok keretei közé kell bepréselnünk életünket, könyörtelenül megszabadulva attól, ami kilóg. A Zero Waste mozgalom elvei irányt mutatnak, amelyek mentén mindenki gondolkodhat azon, hogy ő mit tehet. Azért, hogy a lehető legkevesebb hulladékot termelje, hogy a lehető legtermészetesebb anyagokkal takarítson, hogy a lehető legkevesebb károsanyagot bocsássa ki. És a lehető legkevesebb az esetek kis százalékában nulla.
Üzleti reinkarnáció
A történelmünk során még sosem álltunk szemben akkora kihívással, mint amekkorát a klímaválság leküzdése jelent. Egy globális problémáról beszélünk, aminek megoldásához újra kell gondolni a világgazdaság működését, és tenni mindezt a lehető legrövidebb idő alatt. Egy amszterdami non-profit, a Circle Economy pár hónapja megjelent tanulmánya pontos képet ad arról, hogy jelenleg hogy áll a földlakók vs klímaváltozás meccs. Spoiler alert: rosszul, viszont a holland szervezet központi témájának, azaz a körkörös gazdasági modellnek a megértésével kirajzolódik egy elképzelés, ami alapja lehet a felmelegedés elleni harcnak.
Fák – minden, amit eddig nem (vagy rosszul) tudtál – 1. rész
Minden nap látjuk őket, létezésüket természetesnek vesszük, de mégsem tudjuk igazán, hogy mire jók. Tudtad, hogy valójában nem ők adják az oxigén nagyrészét? És hogy az amazóniai erdő nem a föld tüdeje? A MyForest, akikkel együttműködve mindent megteszünk, hogy jótékony erdők vegyenek minket körül, most elmagyarázza, hogy miért van szükségünk fákra.