Edukáció fesztiválhangulatban, szervezői felelősség és a zöld rendezvények jövője

Amikor összeül a Sziget Fesztivál fenntarthatósági menedzsere, az ország első zero waste rendezvénycégének, a HighVibes-nak a társtulajdonosa és a WWF Magyarország adományszervezési, marketing és kommunikációs vezetője, akkor sok kérdésre kapunk választ. És még több merül fel. Összegyűjtöttük a legfontosabbakat, ami az ügyfeleinkben, az olvasóinkban és sokszor bennünk is megfogalmazódik, és amire közösen adtunk választ a WWF Lételem podcastjében. A többire pedig majd a jövő tapasztalatai válaszolnak.

Hallgasd meg a teljes epizódot!

Az epizód alapvető témája a rendezvénypiac zöldítése volt, Klacsán Csaba, a WWF Magyarország adományszervezési, marketing és kommunikációs vezetője beszélgetett Dominus Ákossal, a Sziget Fesztivál fenntarthatósági menedzserével és Ruisz Gyurival, a HighVibes társtulajdonosával. Olyan kérdéseket tett fel, amik minket is nagyon izgatnak, és amikre nem lehet két szóban válaszolni – és szerencsére nem is kellett. Egy szuperizgalmas beszélgetés alakult ki, ami biztosan folytatódik még. Legközelebb a Szigeten, egy (re)pohár sör mellett.

„Miért lehet, hogy külföldön elterjedt trend fenntartható rendezvényt szervezni, itthon viszont ezek ritkák, mint a fehér holló?”– kérdezte Csaba, miután Ákos és Gyuri is elmesélte, hogy elsősorban brit fesztiválok inspirálták őket arra, hogy üzleti szinten foglalkozzanak a környezetvédelemmel.

Ákos szerint az ok a hagyományos üzleti modellekben (is) keresendő. Egy rövid távú stratégiába nem fér bele a fenntarthatóság, aminek alapja a hosszú távú tervezés. De ami ennél is nagyobb gát, az az, hogy még mindig sok cégnek az azonnali megtérülés az elsődleges. Ha ott villog a fellépők és a Sziget szervezői között álló ügynökség szemében a dollárjel, akkor nem fogja látni, hogy miért éri meg hosszú távon fenntarthatónak lenni. Ákos, hogy árnyalja a képet, kiemelte, hogy a néhány jó nyugati példa ellenére globális akadályról van szó. De hát minden változás az akadályokkal kezdődik.

„Addig nem elég a szív, ameddig nincs kiépített rendszer”– tette hozzá Gyuri. Még kell egy kis fogyasztói nyomás és még kell egy jól számolható megtérülési ráta, hogy a vállalatok lássák: gazdasági érdek zöldülni.

Ákos is és Gyuri is a szervezői oldalról látja, milyen félelmek és bizonytalanságok élnek a cégvezetőkben. Arra a kérdésre, hogy milyen eszközeik vannak arra, hogy feloldják ezeket, egészen meglepő választ adtak – ki akarja feloldani?

„Ma már senki nem meri megtenni, hogy azt mondja, hogy ez őt nem érdekli”– mondta Ákos.

„Rájuk kell ijeszteni – a greenwashinggal, és a ténnyel, hogy milyen szinten büntet a Z generáció”– válaszolta Gyuri.

Tehát a nyomásra még nagyobb nyomással kell válaszolniuk, mert a helyzet valóban bizonytalan, azonban nem a fenntarthatóság lehetséges buktatói, hanem a környezet pusztulása miatt – és amit környezeti neveléssel nem tudunk elérni, azt majd a külső folyamatok viszik át a társadalmon.

Amit rendezvényszervezőként megtehetünk – persze a zero waste rendezvények szervezésén kívül –, az a szemléletformálás. Felfokozott érzelmi állapotban, rendezvényeken, koncerten, fesztiválon nagyon befogadóak az emberek. A pozitív élményekkel együtt épülnek be az információmorzsák. „Imádom, hogy az ügyfél elkölti a büdzséjét a vendégeire, én pedig ezen keresztül edukálhatom őket, hogy a saját életükben is zöldebbek legyenek” – mondta Gyuri.

„A fesztiválok gyakorlatilag mintatársadalmak”– magyarázta Ákos. „Egy zárt társadalmi struktúra, ahol tökéletesen lehet tesztelni olyan dolgokat, amiket a nagyközönségnek szánunk.” Ezért lettek a fenntartható rendezvények zászlóshajói a fesztiválok, Európa-szerte. Nem a szennyezésük miatt, mert globálisan egyébként ez nem jelent akkora problémát. Hanem a nyitottság miatt, ami ezeket a közösségeket jellemzi. És ez a céges rendezvényekre is igaz – más mindset, más környezet és erősebb hovatartozás. Ez mind olyan körülmény, ami lehetőséget ad a változásra.

„És mi a helyzet a pénzügyekkel?”

„A pazarlás csökkentése sosem drága”– mondta Ákos. Elmagyarázta, hogy miért kedvenc szava az angol „waste” kifejezés: egyszerre jelenti a pazarlást és a hulladékot. Gyuri szintén elmondta, hogy egy fenntartható rendezvény hosszú távon nem kerül többe – kevesebb gyártás, hosszabb élettartam, lokális beszerzés, ez mind megtérül. A második zero waste eseményed már biztosan olcsóbb lesz, mint az utolsó hagyományos volt.

Versenyelőny a zöldség, és ez a jövőben még inkább így lesz, legalábbis ezt vetítik előre a számok. De, ahogy Ákos elmondta, a Sziget szponzorait erről már nem igazán kell győzködni, inkább irányításra van szükségük, hogy valódi változást, hozzáadott értéket és eredményt hozzanak. Hiszen csak ez jelent kommunikációs előnyt. Ezzel pedig Gyuri is egyetértett: „Mi is azt látjuk, hogy mivel a cégeknek nincs a témában nagy szakmai háttértudásuk, és félnek a greenwashingtól, ezért mi főleg tanácsadói szerepben vagyunk.”

„Nem fog lekerülni a téma az asztalról, mint minden más trend?”– kérdezte zárásként Csaba.

„A klímaváltozás tünetei nem fognak maguktól enyhülni, és ezek érezhetővé teszik mindenki számára, hogy reagálni kell”– válaszolta Gyuri. Hirtelen nagy büdzséjű márkák kezdték komolyan venni a fenntarthatóságot, ezt pedig igazolja, hogy jelenleg is a legnagyobb magyar cégek marketing igazgatóival folynak az egyeztetések a HighVibes berkeiben. „Komolyan érteni akarják, hogy mit csinálunk és hogyan. Az útmutatónkat két hónap alatt több mint 400-an töltötték le, ekkora érdeklődésre nem is számítottunk, ráadásul nagy márkák döntéshozói is forgatják.”

Hallgasd meg a teljes epizódot, ha kíváncsi vagy, milyen témák merültek még fel a beszélgetés során! Köszönjük a meghívást a WWF-nek és a gondolatébresztő beszélgetést Csabának és Ákosnak!