Már rendezvények után is elszállítja az Élelmiszerbank a megmaradt, fogyasztható ételeket a rászorulók számára, ráadásul a cégeknek ez semmibe sem kerül. Cseh Balázzsal, a szervezet egyik alapítójával és elnökével beszélgettünk.
Mi az Élelmiszerbank küldetése, célja?
Az, hogy az élelmiszerláncban keletkező feleslegeket, melyek még fogyasztásra alkalmasak, de valamilyen oknál fogva valamely szereplő nem tudja, vagy nem akarja értékesíteni, megmentsük, és ezeket eljuttassuk a rászorulóknak.
Ma Európában 30 országban vannak élelmiszerbankok egy nemzetközi hálózat részeként, de mindenhol önállóak, függetlenek a szervezetek. Egymástól tanulva, inspirálódva dolgozunk egy közös misszióért.
Miért számít jelentős problémának az ételpazarlás Magyarországon?
Sokan még mindig nem tudják, hogy az élelmiszerpazarlás mennyire komoly probléma fenntarthatósági szempontból. Minden olyan élelmiszer esetén, amit megveszünk, de nem fogyasztunk el, nemcsak hulladékot termelünk, hanem az előállításához felhasznált erőforrásokat is elpazaroljuk.
Ha az élelmiszerpazarlás egy ország lenne, Kína és Egyesült Államok után neki lenne a legnagyobb lábnyoma. Ez az egyik oldala a problémának. Másik oldalról pedig ez egy szociális kérdés is. Nagyon sokan vannak, akik nem jutnak rendszeresen ételhez. Mi egy hidat képezünk közöttük és azok között, akiknél van maradék. Nem azért jöttünk létre, hogy a szegénység problémáját megoldjuk, de ez egy olyan lehetőség, ami mellett kár lenne elmenni.
Mi a helyzet a rendezvényiparban megjelenő élelmiszerpazarlással?
A rendezvényipar a vendéglátás egy speciális ága. Jellemző esetben nem az fizet az ételért, aki elfogyasztja. Ha egyéni fogyasztóként bemegyek a boltba, törekedni fogok arra, hogy csak annyi élelmiszert vegyek, amennyit megeszem – anyagi okok miatt is, és mert úgy érzem, erre van közvetlen hatásom. Egy rendezvényen viszont sok külső tényező befolyásolja a rendelést, nehezebb előre tervezni, mindenki biztonságosan rendel, hogy még véletlenül se fogyjon el semmi. Így mindig van egy kódolt felesleg, nincs olyan, hogy pontosan annyi étel kerüljön ki az asztalra, amennyi elfogy. Ez nem pazarlás, hanem egy rendszerbe épített tartalék. Nem feltétlenül probléma, ha ez a felesleg a megfelelő helyre kerül. Itt jövünk mi a képbe.
A rendezvényeken máshogy állnak a fogyasztók az ételekhez, mint amikor ők a megrendelők is. Fotó: Adele de Bruyn
Mit lehet tenni, hogy kevesebb legyen ez a felesleg?
Megelőzés során fontos a megrendelő és a szolgáltató közötti kommunikáció, az, hogy az ügyfél tudjon a szolgáltató fejével gondolkozni. Egy pontos létszám, szűkebb menü és kisebb választék mind segítik a tervezést. Adományozás szempontjából pedig jó, ha a vendégek be vannak vonva a pazarlás csökkentésébe. Ők is törekedjenek például arra, hogy ne legyen tányérmaradék, mert az nem adományozható! Inkább vegyen kétszer, minthogy meghagyja, amit kiszedett.
Érdemes már a rendezvény előtt készülni rá, hogy lesz felesleg. Már ekkor bevonhatnak minket is a cégek, így egyfajta ügyeletben tudunk lenni a nagyobb rendezvények alatt, akár csapattal is készülünk. Ha például egy családi napon rosszra fordul az idő, és hirtelen vége szakad, olyan mennyiségű ételt kell menteni, amihez egészen nagy dedikált csapatra lesz szükség.
Hogy néz ki az Élelmiszerbank ételmentési folyamata? Van olyan étel, ami nehezebben vagy egyáltalán nem menthető?
Kétfajta modellben gondolkodunk. Az egyik, amikor egy nagy, többszáz fős rendezvényre kimegyünk kisteherautóval. A kisebb eseményeknél pedig egy olyan modellt tesztelünk, ahol vagy önkéntes, vagy futárszolgálat segítségével szállítjuk el a maradékot. Ez 10-20 fős adagok esetén tud működni. A Budapest Bike Maffiával is kapcsolatban vagyunk, éppen egy közös munkafolyamaton dolgozunk. Sokkoló hűtőink bármikor tölthetőek, akár az éjszaka közepén is: ezek az Élelmiszerbank tulajdonában, illetve több hajléktalanszállón találhatók.
A legfontosabb rész tehát a hűtés. A második legfontosabb pedig a porciózás. Ehhez biztosítunk dobozokat is, hogy ne a cateringnek kelljen ezt finanszírozni. Kisebb rendezvényeken sokszor segítenek dobozolni, mi pedig csak a szállítást intézzük.
Milyen feltételei vannak annak, hogy egy rendezvény után az étel eljusson a rászorulókhoz?
Azokat az életeket tudjuk megmenteni, melyek biztonságosan voltak tárolva, például melegítőben, és amiket az étkezés után le tudunk hűteni. De nem mindegy milyen típusú ételekről van szó. Egy tejszínes-gombás-halas fogást például nem tudunk elhozni. A megrendelő felelőssége, hogy milyen ételeket választ. Ha cél, hogy meg tudjuk menteni a maradékot, akkor a biztonságosan szállítható fogásoknak kell előnyben lenniük. Amiben nyers tojás, hal, tejszín van valamiben, azt fájó szívvel otthagyjuk. Nem kockáztathatunk.
Ha a meleg ételeket melegen tartjuk a rendezvény során, az nagyban megkönnyíti a megmentésüket. Fotó: mohammad-saifullah-
Hogy látod, nyitottak az emberek arra, hogy változtassanak a szokásaikon az élelmiszerekkel kapcsolatban?
Én azt látom, hogy van egy olyan réteg, aki nyitott a fenntarthatósággal kapcsolatos dolgokra. Elsősorban fiatalok. Ők hajlamosak figyelni ezekre a dolgokra és tenni is ezért. A másik szegmens pedig az idősek, akikbe bele van kódolva, hogy nem dobunk ki egy morzsányi kenyeret sem.
És van egy viszonylag nagy réteg, aki nem annyira figyel oda. De még így is, az élelmiszerárak masszív növekedése jó hatással volt az élelmiszerpazarlásra, az ő esetükben is. Ugyanez volt megfigyelhető a gázfogyasztásnál is. Ilyen szempontból van valami jó ezekben a rossz hírekben.
Ami pedig a cégeket illeti, egyre gyakoribb, hogy az ügyfél is igényli, vagy kifejezetten kéri, hogy a rendezvény után legyen ételmentő akció. Már most rengeteg a pozitív visszajelzés, ha eljut az ügyfélig ez a lehetőség, szinte mindig élnek vele. Ráadásul jelen pillanatban a cégeknek nincs semmi költsége ezzel kapcsolatosan, támogatóink finanszírozzák a működésünket.
Hogyan tudnak a cégek segíteni az érzékenyítésben?
Aki fogyasztóval közvetlen kapcsolatban van, sokat tud tenni a kommunikációban. Vendéglátásban például erős a szemléletformálás. Hívják fel a figyelmet az ételpazarlásra!
Mi például csak kistányért használunk cateringben, hogy minél kevesebb legyen a tányérmaradék, és soha nem volt még erre panasz. De vannak olyan országok, ahol egy-egy étteremben kupont adnak, ha üres tányért viszel vissza. Ilyen apróságok is segítenek.
És persze van még egy dolog, amit tehetnek: minden rendezvénycateringgel, ügynökséggel, szállodával, helyszínnel szívesen dolgozunk együtt. Keressetek meg minket és kezdjünk el közösen gondolkodni! Nektek ez igazából nem kerül semmibe. Mi csak annyit kérünk, hogy ajánljátok fel az ügyfeleknek ezt az opciót, szóljatok nekünk időben, és segítsetek dobozolni. Minden mást megoldunk.
