Fenntarthatóság az autóiparban: hol áll most, mi hajtja, és merre tovább?

Az autóipar, nagymértékű környezeti felelőssége miatt az egyik legjobb példa arra, amikor a szabályozások, trendek és fogyasztói elvárások miatt a fenntarthatóságról szóló párbeszéd egy pillanatra sem halkulhat el. A hatóságok napirendjén is prioritás az ipar dekarbonizációja, az EU szabályozásai és az országok egyéni regulái meghatározzák az irányt. De hogyan épülnek be ezek a törekvések a márkák zöld marketingstratégiáiba és mennyire befolyásolják a fogyasztói döntéseket?Merre tart az autóipar, mi hajtja és hova kell megérkeznie a brandeknek, ha fenn akarnak maradni?

A járművek gyártásához jelentős energia, víz és más erőforrás szükséges, nem beszélve a karbonlábnyomról, amit minden jármű maga után hagy, amikor kigördül a gyárból. Az életciklus végi felhasználásból származó, biológiailag nem lebomló, illetve a gyártási hulladékok pedig hozzájárulnak a hulladéklerakók növekedéséhez, a földmérgezéshez és a vízszennyezéshez. Van megoldás? És ami még fontosabb kérdés: haladunk felé?

Alexander Popov I Unsplash

Mit tesznek a piaci szereplők?

Az ipar kőkeményen dolgozik azon, hogy csökkentse a káros hatásokat. 2000 és 2015 között például nem csak teljesítette a szféra az EU által kitűzött célt, miszerint egy autó CO₂-kibocsátását 130 g/km-re kell csökkenteniük, de túl is léptek ezen, és 120 g/km-re redukálták.

A leginkább közismert lépés az elektromos és hibrid járművek fejlesztésébe és gyártásába való befektetés. Ahogy világszerte nő a közvélemény környezettudatossága és az emberi tevékenységek káros hatásairól is tisztul a kép, a közlekedési szektor szennyezését ellensúlyoznia kell a piac szereplőinek. Az elektromos járművek iránti kereslet folyamatosan nő, csak 2018-ban 63%-kal több e-jármű került a piacra.

Bujáki Zsolt, a Porsche Hungaria kommunikációs igazgatója elmondta, hogy a Volkswagen csoport esetében például „2030-ra az akkumulátoros-elektromos járművek részaránya várhatóan 50%-ra emelkedik, míg 2040-re a nagy piacokon a Csoport által gyártott új gépjárművek gyakorlatilag 100%-ának nulla kibocsátásúnak kell majd lennie.”

A Capgemini piackutató szervezet 2020-as adatai szerint 2030-ban világszerte 23 millió elektromos jármű kerül majd eladásra (a két- és háromkerekű járműveket nem számítva), és mintegy 130 millió lesz eddigre forgalomban. Azonban az elektromos autópiac is csak akkor jelent zöldebb utat, ha egy holisztikus szemléletmód is társul a gyártás és tervezés mellé.

Annak érdekében, hogy megértsük, hol tart ma az autóipar a fenntarthatósági törekvéseket tekintve, a Capgemini egy átfogó kutatást indított, melyben 500 nagy autóipari szervezetet, valamint 300 szakértőt, köztük hatósági képviselőket, akadémikusokat, és a fenntarthatóság területén tevékenykedő civil szervezeteket kerestek meg. Az eredmény röviden: az egyes kezdeményezések jelentős figyelmet kapnak, azonban a teljes ellátási láncra vonatkozó fókusz még fejleszthető.

Önmagukban nem menthetik meg az elektromos autók a világot. Chuttersnap I Unsplash

Vannak komplex kezdeményezések is, melyeknek alapja a körkörös gazdaság, így a termék teljes élettartamát figyelembe veszik. Csak hogy néhány példát említsünk:

- Az utángyártott motorok használata 73–87%-kal kevesebb szén-dioxid-kibocsátást eredményez, mint újat építeni hagyományos eljárásokkal.

- A Michelin egyesült királyságbeli gyárában a régi teherautó-gumiabroncsokat újrafűzik, hogy teljesítményük összhangba kerüljön egy új abronccsal. Ezzel az eljárással a gumiabroncsok 85%-át újrahasznosítják, amivel abroncsonként 30 kg gumit és 20 kg acélt, valamint 60 kg CO₂-kibocsátást takarítanak meg.

- Franciaországban a körforgásos gazdaságnak köszönhetően az elhasználódott alkatrészek tömegének 86%-át összegyűjtik és újrahasznosítják.

- A Ford Credit Finance programjának keretében lehetővé teszi, hogy egy autónak több tulajdonosa is legyen.

- A BMW egy új technológia segítségével, vízbefecskendezéssel javítja a teljesítményt és csökkenti az üzemanyag-felhasználást.

- A ŠKODA a szállítás optimalizálásával és lokalizálásával tette fenntarthatóbbá logisztikáját. 2016 óta négy autót és az ezekhez tartozó alkatrészeket tudnak szállítani egy konténerben, a korábbi kettő, illetve három jármű helyett.

- A Toyota hibrid és teljesen elektromos autói teljes életciklusát úgy tervezik meg, hogy a lehető legkevesebb környezetkárosító hatásuk legyen.

- A Mazda évek óta dolgozik az autóipar első nagy szilárdságú, hőálló növényi eredetű bioműanyagának megalkotásán, melyet az autók belső alkatrészeihez használhatnak fel, valamint a világ első, teljes egészében növényi anyagokból készült bioszövetén, melyek az üléskárpitok alapját adják.

- A Redwood Materials (a Tesla társalapítójának akkumulátor-újrahasznosító cége) Európára is kiterjeszti tevékenységét, hogy az újrahasznosító üzemek minél közelebb lehessenek a nagy autó-és akkumulátorgyárakhoz.

- A Volkswagen új fontossági sorrendet állít, hogy kihasználhassa azokat a lehetőségeket, amelyeket az elektromos és digitális mobilitási kor nyújt. A Csoport 2030-ig járművenként (a járművek élettartama alatt) 30%-kal tervezi csökkenteni az ökológiai lábnyomát (2018-hoz képest), a Párizsi Megállapodásnak megfelelően.

A felmérés arra is rávilágított, hogy az OEM-ek 74%-a rendelkezik elektromos járműveket érintő stratégiával, azonban csak 56%-uk esetén része ez egy fenntarthatósági stratégiának. Ez azt jelenti, hogy vannak olyan szereplők, akik nem fenntarthatósági szempontok alapján döntenek az elektromos autók gyártása mellett. Ezzel szemben azoknak a márkáknak, akik e-járműveik tervezésekor minden döntés alapjául veszik a környezetvédelmet–hogyan lehet feltölteni az autókat? mi történik az akkumulátorral életútjuk végén? stb. - és ezt megfelelően kommunikálják is a fogyasztók felé, versenyelőnyre tehetnek szert a többi elektromos autókat is gyártó márkával szemben. Persze, csak akkor, ha figyelnek a fogyasztók.

Figyelnek a fogyasztók?

A rövid válasz az, hogy attól függ. A márka célcsoportjától, az ország fejlettségétől, a generációk sajátosságaitól és a kommunikáció formájától és sikerességétől. Az akadékoskodó válasz az, hogy rossz a kérdés. Nemcsak az számít, hogy figyelnek-e, hanem az is, hogy eljut-e hozzájuk minden információ, értik-e azokat és elég fontosnak tartják-e őket ahhoz, hogy befolyásolja a márkaválasztásukat.

A probléma az, hogy bár a fenntartható termékek értékesítési trendje a közelmúltban növekvő tendenciát mutatott, aránya a hagyományos termékekhez képest még mindig alacsony. A vonakodás leginkább az információhiányból és a rossz fogyasztási szokásokból adódik. Fontos azonban, hogy a vásárló által a termékről észlelt érték növelésével és a kapcsolódó ismereteinek növelésével a vásárlási szándéka magasabb lesz. Az ismereteket edukációval és marketingeszközökkel, a termék észlelt értékét pedig a tervezés során növelhetik a márkák.

A megoldás tehát ezúttal nem a fogyasztói észleléshez való igazodás, hanem azok megváltoztatása lehet: a tiszta kommunikáció segíthet tovább növelni a fenntartható termékekre való igényt.

Egy, a Materials Science and Engineering folyóiratban megjelent tanulmány szerint a kapcsolódó iparági stratégiák politikáját a 18-30 éves fiatalok viselkedésének tükrében kell megalapozni.

„A fiatalok napjainkban hatalmas befolyást gyakorolnak a fogyasztási szokásokra, és ez az évezredes magatartás még mindig rendkívül gyorsan, olykor kiszámíthatatlan irányokba mozdul el. Továbbá, ami az Y generációt, mint az autóipari termékek potenciális jövőbeli piacát illeti, elengedhetetlen, hogy a vállalatok figyeljenek arra, mi ösztönzi őket az elektromos járművek megvásárlására.”

Egy másik kutatás eredményei szerint, mely az autók fenntartható belső kialakításának fontosságát vizsgálta, a 106 megkérdezett potenciális autóvásárló 66%-a hajlandó lenne valamivel többet fizetni a fenntarthatóbb alkatrészekért. Nemcsak az erőforrások visszaesésének, hanem a fogyasztói keresletnek is szerepe van tehát abban, hogy a jövőben a fosszilis anyagokat egyre inkább felválthatják a megújuló anyagok.

Hosszú út áll még az autóipar előtt, azonban a trendekből jól látszik, hogy a legtöbb márka foglalkozik a fenntarthatósággal. A cél, hogy eljussunk egy holisztikus átalakulásig, azonban ezt nem érhetjük el máshogy, mint, hogy egyszerre egy lépést valósítunk meg. A fogyasztók készen állnak a változásra, és ha elegendő információ áll rendelkezésükre, akkor nagy eséllyel figyelembe veszik a fenntarthatósági szempontokat. Az edukáció pedig mindannyiunk feladata.

Források:

·       Capgemini Research Institute: The Automotive Industry in the Era of Sustainability, 2020

·       J. Majerova, A. Križanová, K. Zvaríková: Green marketing as a tool of achieving competitive advantage in automotive transport, 2013

·       Panuju, Ambarwati, Susila: Implications of automotive product sustainability on young customers' purchase intention in developing countries: an experimental approachin Materials Science and Engineering, 2020