Az Apple PS Hostess Ügynökségnél a környezettudatosság nem látványos installációkban vagy kampányüzenetekben jelenik meg, hanem a mindennapi működés részeként – papírmentes szerződések, újrahasználható eszközök, tudatos logisztika és zöld irodai megoldások formájában. Varga-Szabó Andrea, az ügynökség ügyvezető igazgatója arról mesélt, hogyan valósítják meg a fenntarthatóságot a hostess munka mindennapjaiban, és milyen kihívásokkal szembesülnek. Az interjút a MaReSz égisze alatt, a HighVibes szakmai partnerségével készülő Fenntartható rendezvény-útmutató összeállításának keretében a Greendex csapata készítette.
Az Apple PS Hostess Ügynökség több mint húsz éve van jelen a magyar piacon, tíz éve Varga-Szabó Andrea vezetésével. A cég hostessei és hostjai konferenciákon, kulturális programokon, sporteseményeken, koncerteken és különféle protokoll eseményeken dolgoznak, de önkéntes szervezésben is részt vállalnak. Az ügynökség egyik sajátossága, hogy elsősorban 18 és 25 év közötti fiataloknak ad rugalmas munkalehetőséget – így sokak számára jelentik az első lépcsőfokot a munkaerőpiacon.
Mekkora rendezvényeket szerveztek?
Az 1-2 hostesst vagy hostot igénylő kisebb rendezvényektől kezdve, egészen az akár 300 fős hostess-csapatot igénybe vevő rendezvényeken jelen vagyunk. Utóbbira példa a Puskás Ferenc Stadionban fellépő világhírű Coldplay zenekar koncertje a közelmúltból. Magyarországi rendezésű nagyobb sporteseményekre is hívnak bennünket, és a hazai futball-mérkőzéseken is állandó a jelenlétünk.
A hostess foglalkozás régen pejoratizálva volt. Napjainkban ezzel kapcsolatban mit tapasztal?
Fontos róla beszélni, hogy a „hostess téma” Magyarországon még mindig negatív háttérjelentéssel is bír. A hostesseket sok esetben még napjainkban is az escort lányokkal azonosítják, ami merőben eltér a tevékenységi körünktől. Egy rendezvényen a regisztrációs pultban, ha egy fiatal lány kedvesen és mosolyogva fogadja a vendéget, és így adja át a belépési csomagot, egészen más atmoszférát teremt, ami által a vendég a rendezvényen is felszabadultabb hangulatban van jelen. Egyszóval a kedvesség nem azonos a pejorazitált jelentéssel, amit remélem sikerül egyszer a helyére tenni.
Milyen fenntarthatósági törekvéseik valósultak már meg?
A papírfelhasználás csökkentésére például többféle intézkedést vezettünk be. Előnyben részesítjük az elektronikus számlaküldést, ami a tapasztalatok alapján jól működik. A szerződések kapcsán pedig a szerződött diákszövetkezetünk sok esetben online szerződéskötést biztosít a velünk munkaviszonyba lépő diákokkal.
A hulladékgazdálkodás kapcsán a szelektív hulladékgyűjtésre is törekszünk. Emellett ballonos víz fogyasztható az irodánkban, és karácsonyra minden munkatársunk ajándékba kapott egy névvel ellátott saját kulacsot is.
A másik fontos alappillérünk a logisztika. A raktárunk közel van az irodánkhoz, melynek praktikus okai is vannak, hiszen a ruházati raktárkészletünk több ezer darabból áll. A hostess/host-ruhák tekintetében is strapabíró ruhazsákokat használunk, az egyszer használatosak helyett, így juttatjuk ki az egységes ruházatot a rendezvényekre.
Kinek a felelőssége, hogy történjen előrelépés a fenntarthatóságot illetően? Van erre dedikált ember?
Nincs dedikált emberünk erre a feladatkörre. E téren önszervező módon működünk, ami azt jelenti, hogy meghallgatjuk egymás véleményét.
Hossteseink és hostjaink, valamint az irodában dolgozó fiatalok is jól ismerik a mai trendeket és novumokat a fenntarthatóság területén. Ez egy közös ügy, egy közös cél érdekében – így a munka is az egész kollektíva feladata.
Mennyire fenntartható a konferencia-piac jelenleg?
Ez nehéz kérdés, mert például egy konferencia regisztráció nélkül elképzelhetetlen. A névlistákat még napjainkban is jórészt papírra nyomtatva kapják meg a hostessek. A vendégek belépőkártyáiról, passokrók, badgek-ről és karszalagokról már nem is beszélve. Ezek mind fontos „kiegészítők”. A badge-eknél már működik az a megoldás, hogy kézzel feliratozzák, így a konferencia végén leadható, majd egy következő eseményen újra felhasználható. A belépő karszalagok esetében a legtöbbször még mindig a papírból gyártottat használjuk, ami nehezen újrahasznosítható. A ritkábban előforduló textilből készülteknél a többszöri felhasználás viszont a fenntartható törekvéseket szolgálja. Hasznos megoldás lehet a QR-kódos beléptető rendszer is. Az adott eseményre csak egy applikációt kell letölteni az okostelefonunkra és az itt generált kóddal akkreditálva vagyunk és böngészhetünk a programok között is. Ez is egy környezetkímélő megoldás, hiszen így nem szükséges vaskos programfüzeteket nyomtatni. Minden egyes rendezvénynek egyéni környezettudatos megoldásai lehetnek.
Tehát tényleg a rendelkezésünkre állnak már a fenntarthatóságot támogató technikai vívmányok is, de ezek használata mindig a Megrendelőtől függ.
Ha ő ragaszkodik a nyomtatott programfüzethez vagy a belépőkártyákhoz, akkor ezeket a törekvéseket nem tudjuk megvalósítani. Ettől függetlenül pozitív vagyok e tekintetben, mert látom a fiatal kollégáimon, hogy fontos számukra a fenntarthatóság és a környezetvédelem, és ez cselekvő tettekben is megnyilvánul.
Az idősebb generáció esetében ez nehezebb?
Több mint húsz éve kezdtem el ezen a területen dolgozni. Akkoriban prospektusok nélkül elképzelhetetlen lett volna egy konferencia vagy egy kiállítás. Az előadók, a sajtó képviselői, és a vendégek is effektív gyűjtötték a szóróanyagokat. Ugyanez volt a jellemző a névjegykártyákra is. Mindenkinek a táskájában ott lapult legalább tíz-húsz kis névjegykártya. Mára ez javarészt az okostelefonoknak köszönhetően teljesen megváltozott. Egy-egy eseményen a résztvevők általában csak fotókat készítenek, az információkról pedig az okoseszközükön tájékozódnak. Ez a tendencia szerintem nem rossz, de idő kell még hozzá, hogy az idősebb generációnak is természetesebb legyen a technikai vívmányok rendezvényeken való használata.
Hogyan látja, mi hiányzik ahhoz, hogy az iparág fenntarthatóbban működjön?
A megrendelői oldal hiányzik. A nagyobb eseményeken, melyeken dolgozunk, rengeteg az installáció, és a különféle technikai eszköz. Mindezt hogyan szállítják a helyszínre, mi történik vele az építésnél, a bontásnál, majd utána, arra sok esetben nem derül fény.
Egy külföldi pozitív példa jut eszembe az event dressingek kapcsán, amiket egy nagy nemzetközi futball-mérkőzés után újrahasznosítottak, s vászontáskákat illetve neszesszereket
gyártottak belőle.
Egy ellenpéldát is említenék, ami nemrégiben, a 2024 decemberében zajló magyarországi Úszó Világbajnokság kapcsán történt. A Duna Arénában zajló világeseményre zseniális és látványos installációt alkottak meg a szakemberek a Lánchídról, ahol a díjátadások történtek. Később szó volt róla, hogy érdemes lenne továbbvinni más magyarországi nemzetközi sporteseményre, de olyan nagy költséggel járt volna a szállítása, hogy inkább megsemmisítették. Szóval ez az iparág, úgy vélem még nincs teljesen felkészülve arra, hogy minden nagy installációt újrahasznosíthatóvá tegyen.
Az interjú-sorozat további cikkei:
Konferenciaszervezés: A fenntarthatóság a szolgáltatók hozzáállásán múlik – interjú Ihász Katával
Rendezvényhelyszín: „Voltaképp egymást húzzuk a zöld törekvésekben” – Szerepi Szabolcs
