Így tedd fenntarthatóbbá a céged!

Ahhoz, hogy az olyan egyre sürgetőbb problémákkal, mint amilyen az éghajlatváltozás és az erőforrásaink kimerülése fel tudjuk venni a harcot, alapjaiban kell átgondolnunk az iparosodott társadalmunk üzleti megközelítéseit. Az egyik ígéretes modell, mely a jövő kapitalizmusának alapja lehet, a körforgásos gazdaság. Ennek lényege, hogy ahelyett, hogy az alapanyagokat egyszer felhasználnánk, majd eldobnánk, a vállalatok visszaforgatják az erőforrásaikat és újra és újra hasznosítják azokat. Elméletben jól működik, de vajon gyakorlatban is fog?

A Harvard Business Review-ban megjelent tanulmányban a kutatók több éves tapasztalataikat tették közzé arról, hogyan lehet megvalósítani a körforgásos gazdaságot (CE – circular economy) vállalati szinten. Négy lépést határoztak meg, melyek a fizikai erőforrások mellett a monetáris megtérülést és az ügyfelek perspektíváját is bevonják a folyamatba.

Első lépés: Zárd be a kört!

A körforgás első lépése mindenképp a kör bezárása. Át kell térni a craddle-to-grave lineáris ellátási láncról a craddle-to-craddle körkörös értékláncra. A hurok lezárható a termékek közvetlen újrafelhasználásával, hagyományos újrafeldolgozással, felújítással vagy a biológiai lebomlás segítségével. Ez a lépés nem könnyű, fontos, hogy a következő két pont a helyén legyen:

1. Intelligens terméktervezés

A modularitás, a reverzibilis technikák és a vegyített anyagok elkerülése fontos elemei a terméktervezésnek, ha a kör bezárása a cél. Le kell egyszerűsíteni az összeszerelést és a szétszerelést, hogy elősegíthesd a termék élettartama végén történő újrahasználását. Míg a telefongyártók többsége ragasztót és kompozit anyagokat használ - ami megnehezíti a telefon megfelelő újrafelhasználását vagy akár újrahasznosítását -, a holland Fairphone cég egy moduláris okostelefont tervezett, amely hét, nem ragasztott elemből áll. Az eredmény: az egyszerű alkatrészeket, például a telefon akkumulátorát a felhasználók maguk is kicserélhetik, az összetettebb elemeket pedig szervizekben pótolják. A körkörös tervezés szoros együttműködést igényel a körkörös értéklánc összes partnerével, mivel valószínűtlen, hogy egyetlen vállalat az összes különféle tevékenységet (gyártás, visszavétel, szétszerelés stb.) egyedül meg tudja valósítani.

Fotó: Techcrunch.com

2. Szoros együttműködés

Az együttműködés célja egy átfogó, közös érték létrehozása. Ez kihívást jelent, mivel a vállalatok általában nincsenek kapcsolatban az ellátási lánc összes tagjával, inkább csak a közvetlen beszállítói vagy vevői kapcsolatokra koncentrálnak. A svájci szövetgyártó, a Schoeller gyorsan megtanulta, hogy a körkörös munkaruha-ipar megvalósítása (az ügyfelek egy bizonyos ideig bérelnek munkaruhákat, majd visszaadják azokat újrafelhasználásra) lehetetlen szoros és mindenkire kiterjedő együttműködés nélkül. A körforgás minden egyes eleméről részletes információkat kell tudnunk. A Schoeller hét partnerrel épített fel egy körkörös ökoszisztémát, ami a wear 2 wear nevet kapta, és alapelve, hogy minden partner azonos céltudattal rendelkezik.

A wear 2 wear működési elve.

Második lépés: Fejleszd a kört!

Ez az a lépés, mely biztosítja, hogy a modell hozzájáruljon a környezeti problémák megoldásához azzal, hogy csökkenti a felhasznált erőforrások mennyiségét és lelassítja áramlásukat. Ide tartoznak az olyan elemek, mint amilyen a javíthatóság, a helyi termelés és a megújuló energiák felhasználása.

Ahhoz, hogy a fejlesztést elkezdhessük, el kell merülnünk saját és partnereink működésében, gyártási folyamatainkban és a vásárlói tevékenységekben is. Így mérhetjük fel egy ciklus teljes ökológiai lábnyomát. Ez a holisztikus nézet olyan kompromisszumokhoz vezethet, melyeket gyakran nem könnyű meglépni. Lehet, hogy egy adott anyag csökkenti a vállalat környezeti lábnyomát, de növelheti az ökoszisztéma egy másik vállalatának technikai költségeit. Olyan megoldásokat kell találnunk, melyek a legjobbak a környezet számára, miközben az az egyes vállalatok igényeit is figyelembe vesszük.

A technológia segíthet. A Schoeller és partnerei intelligens eszközöket, például rádiófrekvenciás azonosító (RFID) kódokat integráltak a munkaruházatokba, amelyek lehetővé tették számukra, hogy adatokat gyűjtsenek arról, hogy az ügyfelek hogyan használják a ruhákat. Így fejleszthetik folyamataikat és megakadályozhatják az elhasználódást. A Schoeller egyik partnere, a német fonalgyártó, Carl Weiske pedig PET palackokat használ alapanyagként, ezzel jelentősen csökkenteti egy rákkeltő anyag, az antimon felhasználását a gyártás során.

Harmadik lépés: Monetizálás

Miután lezártad és továbbfejlesztetted a kört, a következő sürgető kérdés, hogy hogyan tudod értékeit profittá tenni. Az egyik modell, ami segíthet ebben, a teljesítményalapú szerződéskötés, ami lényegében azt jelenti, hogy az ügyfelek csak a termék teljesítményéért fizetnek, magáért a termékért nem. A Signify - korábban Philips Lighting - nagyszerű példa erre. A villanykörték értékesítéséről a világítás szolgáltatásként történő értékesítésére tért át a cég. Így az ügyfelek pénzt takarítanak meg, hiszen csak az általuk használt világításért fizetnek, és megszabadulnak a kiégett izzók problémájától. Ennél is fontosabb, hogy a Signify megőrzi termékei felett az ellenőrzést, megkönnyítve ezzel az értékes anyagok visszaszerzését, miközben fenntartja a folyamatos ügyfélkapcsolatot. Mindenki nyer - a bolygót is beleértve.

A Signify „fény-bérlés” szolgáltatása. Forrás: Signify.com

A Fairphone egy másik innovatív bevételi modellt alkalmaz: az ügyfelek 20 és 40 dollár közötti összeget kapnak, amikor visszaadják telefonjukat. Kísérleteznek azonban ők is azzal, hogy a telefonálást, mint szolgáltatást értékesítik, ebben az esetben az ügyfelek nem veszik meg a készülékeket, hanem korlátozott ideig bérlik azokat.

Csak a piac tudja megmondani, hogy melyik bevételi modell a legalkalmasabb a te cégednek, érdemes többel kísérletezni, mielőtt választasz. Meg kell szakítanod az iparág domináns logikáját, és ki kell dolgoznod egy radikálisan új bevételi modellt. Ez még a nagyon nyitott gondolkodású vezetők számára is komoly kihívás. Másodszor, elegendő időt kell fordítanod a bevételi modell létrehozására. Számos vállalat tesz nagy erőfeszítéseket az első osztályú technológiák, termékek és folyamatok kifejlesztésében, de gyakran megfeledkeznek a megfelelő bevételi modell kidolgozásáról. Pedig ez a lépés sem kevésbé fontos, mint a korábbiak, sőt.

Negyedik lépés: Bővülj!

A körkörös működés nem jelent korlátot, teremthetünk további értékeket anélkül, hogy feladnának a CE elveit. Például azáltal, hogy nemcsak a terméket, hanem egy teljes élményt kínálunk ügyfeleinknek. A kaliforniai székhelyű Patagónia világszerte ismert értékesítési szokásairól. Olyan erős márkaimázst épített fel, hogy termékei megvásárlása felér egy klímavédelmi nyilatkozat aláírásával. És nemcsak termékeket, hanem szolgáltatásokat is árulnak: Worn Wear nevű programjuk keretében javítják a hibás ruhadarabokat, és a viszonteladásban is segítenek. A vállalat gyakran túllép hagyományos kiskereskedői szerepén - ügyfelei nevében lobbizik a környezetvédelmi jogszabályok és a közterületek védelme érdekében. Ennek eredményeként az ügyfelek hajlandóak magasabb árat fizetni a Patagonia termékekért, csak azért, hogy megmutassák: ők is részei annak a nagyobb célnak, amit a vállalat szolgál.

A Patagonia egyik plakátja, mellyel a klímaváltozás ellen küzd. Forrás: patagoniaworks.com

A körforgásos gazdaság önmagában nem oldja meg azokat a környezeti kihívásokat, amelyekkel szembesülünk. De hatalmas lépés lehet a helyes irányba. Az elinduláshoz pedig csak egyetlen kérdést kell feltenned magadnak: Mit tennél másképp, ha te felelnél az összes eladott terméked életútjáért?

Forrás: hbr.org

Borítókép: xedfstock/Getty Images