Karácsonyi körforgás: Az adományozás pszichológiája
Vissza a cikkekhez
HighVibes
2021. december 06.

Karácsonyi körforgás: Az adományozás pszichológiája

Nem szeretünk a levegőbe beszélni, ezért amikor azt mondjuk, hogy karácsonyi ajándékozás helyett válasszátok a céges adományozást, akkor szakmai tudásunkra és számos kutatásra támaszkodva mondjuk ezt. Az egyik ok, amiért jobb megoldást jelent a fenntarthatóság: kevesebb szeméttel és haszontalan termék legyártásával jár, a tárgyi adományok pedig új életet jelentenek a már nem használt dolgaidnak. A másik ok pedig az, hogy adni jó. Klisé. Vagy nem?

Az ember alapvetően szeret jó lenni, és ez most nem egy Kant-tétel filozófiai alapismeretekből, hanem egy kutatás eredménye, amit a Scientific American végzett. Az eredmények szerint az emberi agy jobban érzékeli az ajándékozás örömét, mint amikor mi kapunk ajándékot. De miért?

Az adományozás pszichológiája

A Psychology Today egyik cikke szerint a jótékony cselekedetek stimulálják az agy örömközpontját. A dopamin nevű neurotranszmitter kritikus szerepet tölt be abban, hogy az ember jól érzi magát. A témában született tanulmányok a jótékonykodás három területét vizsgálják: a tiszta altruizmust (önzetlenség), a warm-glow elméletet (amikor a jó cselekedet által kiváltott elégedettség érzéséért adunk), és a társadalmi státusz érdekében történő adományozást. A kutatások szerint a tiszta altruizmus és a warm-glow modell erősebben motivál a jótékonykodásra, mint a társadalmi státusz.

A negatívállapot-enyhítés modellje szerint azért segítünk másoknak, hogy a kényelmetlenségük láttán bennünk keletkező rossz érzéseken enyhítsünk. A tiszta altruizmus, vagy empátia-altruizmus szerint azonban létezik valódi önzetlenség is: a segítő szándékot nem motiválja más, mint a másik ember miatti aggodalom. Feneketlen vita tárgya az, hogy valóban létezik-e tiszta altruizmus, vagy minden jócselekedetért jutalmat várunk, még akkor is, ha az a jutalom csak a saját boldogságunk, mi azonban úgy gondoljuk, ha adományozásról van szó, ez nem számít. Azért adunk szívesen, mert jót akarunk másoknak, és mert jól akarjuk magunkat érezni.


Az adományozás segíti a dopamin boldogsághormon termelését. Fotó: Pexels

Lara Aknin, a kanadai Simon Fraser Egyetem kutatója szerint azonban az adományozás folyamata során keletkező pozitív érzelmek erejét más tényezők is befolyásolják. Az International Journal of Happiness and Development szakfolyóiratban megjelent tanulmány három olyan kutatást foglal össze, melyek eredményei szerint a pénzadományozás akkor kelti a legjobb érzést, ha kapcsolatépítő hatása van.

 „Habár a szociális interakciókon kívül egyéb tényezők is befolyásolhatják a jótékonykodás által kiváltott boldogságérzetet, az adományozás kiváló módja annak, hogy az anyagi javakat jó érzésekre váltsuk”– foglalták össze a kutatók.

Az önkénteskedés pszichológiája

Bár az adományozás és az önkénteskedés pszichológiája szorosan összekapcsolódik, utóbbi esetében a jócselekedet által kiváltott reakciókat kiegészítik a fizikai találkozások hatásai.

Az önkénteskedést sokan egyes vallások alapértékeikhez kötik, azonban – bár valóban megjelenik például a kereszténység és a hinduizmus, illetve más monoteista hitrendszerben mások megsegítése – nincs olyan bizonyíték, ami alátámasztaná, hogy a vallásos emberek többet önkénteskednek, mint a nem vallásosak. De akkor miért önkénteskedünk?

A saját közösségünkért

Sokszor azért, mert felelősnek érezzük magunkat a minket körülvevő környezet fejlődéséért, vagy egy olyan etnikai csoportért, amihez valamilyen módon kötődünk. Ez az aggodalom megjelenhet például szemétszedésben vagy egy új játszótér megépülésének támogatásában a hátrányos helyzetű gyermekek számára.

Az önbecsülésünkért

Vannak, akik azért segítenek másoknak, hogy jobban érezzék magukat, ahogy ez az adományozás esetében is igaz. Dr. Suzanne Richards kutatással támasztotta alá, hogy az önkéntesség fokozza a boldogsághormonok termelődését az agyban, és nemcsak a depressziót enyhíti, hanem 22%-kal csökkentheti a korai halálozás kockázatát is.


Az önkénteskedés kapcsolódásokat tesz lehetővé és mozgásban tart. Fotó: Unsplash

Más szakértők is egyetértenek Richards-szal abban, hogy az önkéntesség meghosszabbíthatja az emberek életét, mivel szorosan összeköti őket egy közösséggel, a társadalmi kapcsolatok pedig az egészséges életmód részeit alkotják. A szemkontaktus és a mosolygás oxitocint szabadít fel, ami segít kezelni a stresszt. Emellett az önkéntesség aktívabb életmódra késztet és mozgásban tart.

A személyes fejlődésünkért

A fiatalabbak általában a személyes fejlődésük érdekében önkénteskednek. Szeretnének új emberekkel találkozni, barátokat szerezni, jobban megismerni önmagukat vagy előremozdítani karrierjüket. Sokan, akik menhelyen vagy tanácsadóként segítenek, értékes tapasztalatokat szereznek, amiket az életük más területein is hasznosítani tudnak.

Források:
Schaller, M., & Cialdini, R. B. (1988). The economics of empathic helping: Support for a moood menagement motive. Journal of Experimental Social Psychology
Batson, C.D., Duncan, B.D., Ackerman, P., Buckley, T., & Birch, K. (1981). Is empathic emotion a source of altruistic motivation? Journal of Personality and Social Psychology

counseling.online.wfu.edu
nonprofitpro.com
mipszi.hu

Vissza a cikkekhez
HighVibes
2021. december 06.

Iratkozz fel hírlevelünkre!