
Napjaink fogyasztói és a fenntarthatóság - elméletek a gyakorlatban
Duncan Baizley, a WGSN Insight egyik szerkesztője, a fenntarthatóság három trendjét vizsgálta meg aszerint, hogy milyen hatással lesznek ezek a vállalatok jövőjére. Hogy mire jutott? Röviden: a poszt-műanyag világban a márkáknak tovább kell gondolniuk zöld kommunikációjukat, és működésük minden elemét a fenntarthatóság alapelvére kell építeniük, ha modern fogyasztókat akarnak elérni. Progresszív értékek, átláthatóság és rendszerszintű változások: ezek jellemzik a jövő márkáját.
1. Elmaradnak a vállalatok a fogyasztók mögött
2018-ban a fenntarthatóság átkerült a köztudatba: már nem csak a hangos, elkötelezett szószólók igyekeznek felhívni a környezetszennyezés problémájára a figyelmet a fogyasztói társadalom pereméről, hanem központi témaként életünk minden tevékenységét átszövi. Nem késlekedtek a márkák sem: a lehető leggyorsabban igyekeztek a fenntartható fogyasztás bajnokaként állni az ügy élére, nagyrészt azért, hogy meghódítsák az Y generációt, akik mostanában kezdenek jelentős vásárlóerővé alakulni.
A Nielsen kutatása szerint 2018-ban a válaszadók 81%-a várta el egy márkától, hogy hozzájáruljon a környezet védelméhez, az Y generációnál ez az arány még magasabb volt. Az előrejelzések szerint ez a korosztály 2018 és 2021 között 150 milliárd dollárt fog költeni fenntartható árukra, ez a szám pedig meggyőzte a vállalatokat arról, hogy érdemes átalakítani imázsukat. Ígéretek a teljes műanyagmentességről, repoharak és zöld partnerek – vajon meddig lehet velük eltakarni az elhivatottság hiányát?
Az Y generáció már másképp választ márkát és terméket. Ekaterina Bolovtsova fotója a Pexels oldaláról.
Valószínűleg nem sokáig: már 2018-ban kiderült, hogy a legtöbb gyors zöldülés csak a látszat. A PwC kutatása szerint a vállalatok 72%-a írta le éves jelentésében, hogy működésében meghatározó szerepet játszanak az ENSZ fenntartható fejlődési céljai, azonban csak 27%-uknál kerültek ezek bele az üzleti stratégiába. A vásárlók azonban már túl vannak a marketingfogásokon, és csak a saját szemüknek hisznek. Ha pedig nem látják, hogy egy márka mitől fenntartható, akkor számukra nem az.
2. Zéró hulladék-tolerancia
Ahogy a zero waste életmód egyre inkább elterjed az otthonokban is, úgy nő a negatív megítélése azoknak a márkáknak, akik nem mozdulnak el ebbe az irányba. Az egyszerhasználatos műanyag és a felesleges csomagolás redukálása hosszú távú stratégiát igényel, és aki még nem állt neki ezt kidolgozni, az már el is késett. A japán Kamikatsu város 2003-ban indult el a zero hulladék felé vezető úton, azzal a tervvel, hogy 2020-ra egyáltalán nem termelnek majd szemetet. 2017-ben a városban működő cégeket is bevonták a programba, mára pedig Japán más részeire is átterjedt a kezdeményezés.
Megjelent egy új társadalmi réteg, a „precyclers”, akik eleve elkerülik a műanyagokat, így nem kell az újrahasznosítással foglalkozniuk. Az előrejelzések szerint ez a szemléletmód szép lassan előtérbe kerül, és megelőzi a recycle és az upcycle gondolkodásmódokat. Nem akarunk többé a hulladékfeldolgozással foglalkozni. Nem akarunk többé hulladékot!
Nem kell újrahasznosítani, ha nincs hulladék. Polina Tankilevitch fotója a Pexels oldaláról.
3. Ha nem lehet szelektíven gyűjteni, nem gyűjtöm sehogy
2021 januárjától már nem találkozhatunk a boltokban egyszerhasználatos műanyag eszközökkel, ami hatalmas lépés. Azonban minden törekvés ellenére még mindig fel-felüti a fejét egyes csomagolásokon a felirat: jelenleg nem gyűjthető szelektíven. Ha egyáltalán felüti. Sokszor egyszerűen rá sem írják, és a vásárló órákat kutathat, hogy hogyan tudja újrahasznosítani a három különböző anyagból álló csomagolást. Vagy visszateheti a polcra és vehet egy másikat, amire rá van írva, hogy melyik szelektív kukába dobhatja.
Az előrejelzések szerint a fogyasztókra áthárított döntés, hogy mit kezdenek a megvásárolt termékek csomagolásával, már nem sokáig lesz az övék: egyszerűen nem veszik majd meg. A gyártóknak kell tehát kitalálniuk, hogyan lesz környezetbarát a termékük, és ezt egyértelműen jelezniük is kell.
Forrás: www.warc.com

Fenntartható luxus: lehetséges?
Talán azt már nem kell bizonygatnunk, hogy nem csak a hippikommunák lehetnek fenntarthatóak, azonban még mindig sokak fejében a fenntarthatóság a lemondással, ez pedig a hiányérzettel párosul, tehát a luxus és a kényeztetés ellentéte. Mennyi alapja van ennek a feltételezésnek? Tényleg nem lehet fenntartható, ami luxus?
.jpg)
Fenntarthatóság a szépségiparban
A bolygó és az emberiség jövője bizonytalan – az ENSZ előrejelzései szerint a világ népessége 2050-re várhatóan eléri a 9 milliárd főt, a Föld átlaghőmérséklete folyamatosan emelkedik, és úgy tűnik, nem tudjuk betartani a Párizsi egyezményt. Óceánjaink savasodnak, az extrém időjárási jelenségek sűrűsödnek, az emberek anyagi javak iránti vágya azonban nem csillapodik. A márkáknak kell lépniük, hogy kielégítsék a vásárlók igényeit, úgy, hogy működésükkel nem károsítják a környezetet tovább. Nézzük, hogyan és mennyire törekszik a progresszív, inkluzív fenntarthatóság felé a szépségipar!