Stumpf Kata: „A vezetői hozzáállás és az elfogadáson alapuló közösség vonzza a fiatalokat”

Azzal, ahogy fontosabbá vált a pénzkeresés hogyanja a miértjénél, befellegzett az apróhirdetések világának. A modern munkavállalók többet akarnak tudni, és ha nem tetszik nekik, amit látnak, akkor másfelé veszik az irányt. Tisztában vannak az értékeikkel és a lehetőségeikkel, és pontosan ezért akarunk dolgozni velük. De vajon ők is akarják?

Ha tavasz, akkor állásbörzék, még ha online is tartják meg őket, igyekszünk megmutatni magunkat a jövő dolgozóinak, kitűnni a végtelen lehetőség közül, ami körülveszi őket és megragadni a figyelmüket, ami sokszor nem túl ragadós. A fiatal munkavállalók bizony válogatnak, és nem (csak) a fizetés és a munkakör alapján. Kíváncsiak voltunk, milyen preferenciákkal érkeznek egy állásbörzére a pályakezdők idén, és a következő néhány évben, mennyire fontos számukra egy cég imázsa és mire számíthatunk, ha a Z generációval dolgozunk együtt.

Stumpf Kata, kommunikációs szakember, moderátor, riporter és a Konnekt nonprofit egyesület alapítója, közelről ismeri a jövő dolgozóinak világát: a szervezet 2015 óta dolgozik azon, hogy a középiskolások minél több információ birtokában léphessenek ki a piacra, és magabiztosan dönthessék el, hol és mit szeretnének dolgozni. Vele beszélgettünk.

Stumpf Kata

Mióta foglalkozol pályakezdőkkel, és hogy kerültél ebbe a világba?

2015-ben alapítottuk meg a Konnekt Egyesületet. Akkoriban én már az MTVA-nál dolgoztam szerkesztő riporterként, előtte elvégeztem a jogi egyetemet, majd egy évet rendezvényszervezőként dolgoztam és végül a médiában kötöttem ki. A Konnekt ötlete akkor született meg, amikor én is és az alapítótársam is azon gondolkozott, hogy mi az a társadalmi projekt, amit a “saját gyerekünknek” érzünk. Addigra már rengeteg önkéntes munka volt a hátam mögött és valami olyat kerestem, ami igazán az enyém. Ekkoriban sok középiskolással beszélgettem, szerettem velük megosztani a tapasztalataimat, történetemet az útkeresésről és így jött az az ötlet, hogy kössünk össze 17-18 éves diákokat fiatal felnőttekkel, akik tapasztalatukkal, kapcsolataikkal tudják segíteni őket, hogy valós információk és személyes példák alapján tudjanak dönteni a “hova tovább?” kérdésben.

Milyen elvárásaik vannak a fiataloknak a cégekkel szemben?

Legutóbbi felmérésünk szerint (amiben többségében középiskolások válaszoltak) az öt legfontosabb szempont a pályaválasztásnál a fizetés, “hobbim legyen a szakmám”, időbeosztás, kibontakozási lehetőség, munkakörnyezet. A legkevésbé látták fontosnak (hangsúlyozom, középiskolás korban) a nemzetközi lehetőségeket, a családbarát környezetet és az előrelépési lehetőséget.

Nem gondolom azonban, hogy ezek alapján lehetne általánosítani. Nagyon máshogy alakul a prioritás a különböző térségekben élők vagy különböző szociális háttérből érkezők körében.

Miben más a munkakultúrájuk, mint az idősebb generációknak?

Egyre nagyobb a szakadék a mai oktatási rendszer és a munka világa között, ezt nagyon fontos észben tartani. Gyorsan változik az, ahogyan dolgozunk, és nagyon lassan az oktatási rendszer. Ebből fakadóan bizonyos kvalitások még nincsenek meg, vagy nagyon kezdetlegesek a mai fiataloknál. Így például nehezen élik meg a változást, ezért segíteni kell az alkalmazkodókészségüket. Ugyanígy fejlesztésre szorul az önállóság és az együttműködésre való képesség. De kiemelném még a kommunikációs és kapcsolatépítési készséget is. Lehet, hogy őket nevezzük digitális bennszülötteknek, de ennek ellenére ne lepődjünk meg azon, ha nem tudják, hogyan kell létrehozni egy Google Calendar-t vagy mi történik, ha rászűrünk egy értékre az Excelben. Ezeket mi, Y generációsok menet közben megtanultuk, fokozatosan, ahogy piacra dobták a funkciókat, tőlük meg már egy zsáknyi funkció ismeretét várjuk el.

Hogyan találhatja meg egy cég azokat a pályakezdőket, akik szeretnének náluk dolgozni?

Szerintem az a fontos, hogy ne csak a saját igényeikből induljanak ki, hanem legyenek nyitottak arra, ahogyan a pályakezdő gondolkozik, és amire neki szüksége van. Én nagyon fontosnak tartom a mentorációt. Azt, hogy egy fiatalnak legyen olyan mentora a cégen belül, akitől szabadon, minden gátlás nélkül kérdezhet, és aki át tudja adni a tapasztalatait, őszintén tud mesélni a sikereiről vagy a mélypontjairól. Ez szerintem nagyon sokat hozzá tud tenni ahhoz, hogy megtartsák a fiatalokat.

Kata középiskolásoknak segít, hogy valós információk és személyes példák alapján tudjanak dönteni a “hova tovább?” kérdésben.

Mik azok a dolgok, amik biztos elutasításhoz vezetnek?

Én a legtöbb panaszt fiatal munkavállalóktól a rossz vezetők miatt hallom. Azt gondolom, hogy ez a kulcsa a fiatalok megtartásának. Egy olyan környezet, ahol jó a vezetői hozzáállás, megfelelőek a keretek és elfogadáson alapuló közösség várja őket, vonzza a fiatalokat.

Mennyire fontos számukra, hogy a cég ahol dolgoznak, jó dolgokat tegyen?

Ez egy általános vélemény a Z generációról. Nem is feltétlenül a cég kell, hogy jó dolgokat tegyen, hanem a munkavállalónak kell éreznie a nap végén, hogy “van értelme a munkámnak”. A minap beszélgettem egy középsulissal, aki a logisztikus szakmában látta meg a szépséget: milyen jó lehet dolgokat és embereket jól működő rendszerben koordinálni.

Mennyire fontos számukra a cég imázsa?

Egy korábbi kutatásunkban erről is kérdeztünk középiskolásokat. Természetesen a mai világban nagyon felértékelődött a vizualitás, a Z generáció olyan igényes tartalmakat látott gyerekkoruk óta, ami miatt nagyon könnyen észreveszik a különbséget a “gagyi” és a “profi” között. De ami ennél még fontosabb, az az, hogy az őszinteség és hitelesség ezt megelőzi. Ha egy gyönyörű arculatú cég mögött csak egy felfújt lufi van, azt könnyen ki tudják szúrni.

És hogy ez mit jelent a fenntarthatóság szempontjából? Az UniCredit Bank és a SteiGen közös kutatása szerint a magyarok 29%-a elvárja cégétől, hogy ne szennyezze a környezetet, ez az arány azonban a Z generációnál jóval magasabb. 41%-uknak fontos, hogy leendő munkahelye tegyen a fenntarthatóságért és 83%-uk gondolja úgy, hogy nem fordítanak elég erőforrást erre. Emellett a 18-26 év közöttieknek az is számít, hogy munkahelyük támogassa őket abban, hogy fenntarthatóbban élhessenek.

Forrás: hrportal.hu