.jpg)
Szeptember 19. - a Nemzetközi Nagytakarítás Napja
Regisztrálj, takaríts, adományozz, edukálj! A járványhelyzetre való tekintettel idén három lehetőséged is van a nagytakarításban való részvételre: ha nem szeretnél csoportban vagy egyedül szemetet szedni, a postafiókod tájékán is sepregethetsz!
A World Cleanup Day weboldalán lehetőséged van megszervezni egy nagyobb csapattal a szemétszedést, de egyedül is regisztrálhatsz és útnak indulhatsz levadászni az utcán kallódó cigarettavégeket. A cél 1 milliárd csikk összegyűjtése! Soknak tűnik, de ha belegondolunk, hogy évente 4,5 billió cigaretta végzi a természetben a kuka helyett…
Miért pont a csikkek?
A korábbi évek tapasztalatai alapján a szeptember 19-én legtöbbet összegyűjtött szeméttípus a cigarettavég volt. Úgy döntöttek a szervezők, hogy kiemelnek egy problémát a sok közül: egy igen égetőt. Egy darab filterben több mint 150 mérgező anyag található, ez akár 1000 liter természetes vizet is tönkre tehet. És ha nem szedjük fel, akár 15 évig is eltart, mire lebomlik. Ha így folytatjuk, tíz év múlva több csikk lesz a tengerekben, mint hal. Elég rémisztő, nem igaz?
A legjobb, amit tehetünk – amellett, hogy mi magunk nem szemetelünk – ha barátainknak is elmagyarázzuk, miért ne dobják el a csikket. Ha mégis a földre kerül egy-egy dekk, vegyük fel! Szeptember 19-ig pedig gyűjtsünk össze különösen sokat! Az eredményeidet itt tudod regisztrálni, így a szervezet összeadhatja a többi résztvevő adataival. Vajon meglesz az 1 milliárd?
Évente 4,5 billió cigarettacsikk végzi a természetben. Lisa Fotios fotója a Pexels oldaláról.
Ha pedig nem szeretnél kimenni az utcára, van még egy terület, ahol elkél a nagytakarítás: kukába a levélszeméttel!
Nagytakarítás digitálisan
Elsőre furcsán hangzik, hogy a régi e-mailek törölgetése jót tesz a környezetnek, de tényleg így van. Azzal, hogy tárhelyet szabadítunk fel kütyüinken, meghosszabbítjuk az élettartamukat, így jelentős szén-dioxidot spórolunk meg, hiszen kevesebb telefont, táblagépet és laptopot kell gyártani.
Emellett az internetnek és a digitális rendszereknek is van karbonlábnyoma, nem is kicsi: az üvegházhatású gázok 3,7%-árt felelősek, ami közelít a légitársaságok károsanyag-kibocsátásához. Bizonyos előrejelzések szerint ez a szám 2030-ra akár 20%-ra is nőhet. De mit tehetünk mi ez ellen?
Töröld le a telefonodról azokat az alkalmazásokat, amiket nem használsz! Ezek akkor is energiát használnak fel, amikor nincsenek megnyitva. Ugyanez a helyzet a számítógépeden tárolt fájlokkal: ami nem kell, töröld ki, ami kell, archiváld! Ha ezzel kész vagy, jöhet a postafiók.
Húsz e-mail kitörlésével 148 Wh energiát takaríthatsz meg. Torsten Dettlaff fotója a Pexels oldaláról.
Tudtad, hogy minden egyes spam, amit kapunk körülbelül 0,3 gramm CO2 kibocsátásért felelős? Még akkor is, ha meg sem nyitod! Ha pedig még csatolmány is érkezik az e-maillel, ez akár 50 gramm is lehet. Ez aztán a felesleges károsanyag-termelés!
Évente körülbelül 62 billió e-mail utazik át egyik postafiókból a másikba, ez összesen 33 billió egység villamos energiát igényel, és 20 millió tonna szén-dioxidot termel. Mindennek 80%-áért a kéretlen levelek felelnek.
Ha kitörölsz 30 e-mailt, azzal 222 Wh energiát szabadítasz fel. Ez elég lenne egy energiatakarékos villanykörte működtetéséhez egy teljes napon át. De a legjobb, ha leiratkozol azokról a hírlevelekről, amiket nem olvasol el és kétszer meggondolod, tényleg kell-e köszönő e-maileket írni! Sőt, ha kikapcsolod a social media felületeiden az e-mailes értesítéseket és letiltod a kéretlen feladókat, azzal is sokat tehetsz!
Természetesen az eredményeket ugyanúgy regisztrálni tudod a kezdeményezés weboldalán, ahogy a csikkszedést is.

Aki nem érdeklődik őszintén a fenntarthatóság iránt, az nem lesz az ügyfelünk
A Rádió Café fenntarthatósági magazinjának vendége volt Gyuri, a HighVibes társalapítója, ahol az A holnap tegnapja című műsor vezetőjével, a saját bevallása szerint is “fenntarthatóság-őrült” Nyul Zsuzsival járták körbe, hogyan is néz ki a valóságban egy zero waste rendezvényszervező cég munkája.

UNICEO Leaders meeting: „Mindenki elvárja, hogy egy rendezvénynek hatása legyen”
A CSR és fenntarthatóság témája köré épülő kerekasztal-beszélgetésen lett kulcsszó az „impact”, de szerintünk a teljes eseményt összefoglalja. Hatással vagyunk egymásra, miközben ránk is hatással van a külvilág. Megálltunk egy pillanatra, hogy előretekintsünk, és együtt találjunk választ arra, hogyan tovább.

Edukáció fesztiválhangulatban, szervezői felelősség és a zöld rendezvények jövője
Amikor összeül a Sziget Fesztivál fenntarthatósági menedzsere, az ország első zero waste rendezvénycégének, a HighVibes-nak a társtulajdonosa és a WWF Magyarország adományszervezési, marketing és kommunikációs vezetője, akkor sok kérdésre kapunk választ. És még több merül fel. Összegyűjtöttük a legfontosabbakat, ami az ügyfeleinkben, az olvasóinkban és sokszor bennünk is megfogalmazódik, és amire közösen adtunk választ a WWF Lételem podcastjében. A többire pedig majd a jövő tapasztalatai válaszolnak.