Üzleti reinkarnáció
Vissza a cikkekhez
Ruisz Gyuri
2020. június 16.

Üzleti reinkarnáció

A körkörös gazdaság fontossága, alapelvei és jelenlegi állapota

Ha érdekel az átfogó kép, amiből kiindulva újragondoltuk, hogy hogyan kell működnie egy környezetét a nyereséges működésével egy szintre emelő rendezvénycégnek, akkor olvass tovább.

Nagy a baj

A helyzet adott. Az emberiség a vesztébe rohan. Ahogy ennek a hátterét Lee McIntyre, a Post-Truth című könyvében jól bemutatja, a napjainkban virágzó fake science gőzerővel próbálja elbagatellizálni a probléma súlyosságát, de bárki, aki veszi a fáradtságot, hogy utánaolvasson a témának, világosan láthatja, hogy nagy a baj. Kicsit almát a körtével az összehasonlítás, de kellően ijesztő. 1947-ben, az Európa újraépítését célzó Marshall-segély mai árfolyamon hozzávetőlegesen 103 milliárd dollárjába került Amerikának, míg a McKinsey legfrissebb, a felmelegedés gazdasági hatásait vizsgáló tanulmánya csupán a jövőben egyre intenzívebbé váló Észak-Amerikai hurrikánok okozta kárt tízszer ekkorára becsli.

A gazdasági hatásokon túl természetesen több, nehezebben számszerűsíthető, de annál aggasztóbb társadalmi hatással is számolnunk kell, és napjaink vezető politikusainak nyilatkozatait hallgatva, jelenleg nem úgy tűnik, hogy egyértelmű lenne, hogy hogyan tovább.

Mindezen felül az idő is sürget. Az ENSZ szerint 10 évünk van rá, hogy megoldást találjunk arra, hogy hogyan cserélünk le mindent, ami gázzal, szénnel, vagy olajjal üzemel, hogy megreformáljuk a mezőgazdaságot, hogy képes legyen eltartani még egy ennél is népesebb bolygót, hogy kiiktassuk a műanyagot az életünkből és így tovább. És tegyük ezt mind egy polarizált, COVID okán bezárkózó világban, az USA-Kína gazdasági háború közepette.

Országokon átívelő összefogás

Öröm az ürömben, hogy a világ számos meghatározó vállalkozása, kormánya, NGO-ja és tudósa abban papíron már egyetért, hogy bár a felmelegedés okozta kár lokális szinten eltér, a megoldásnak egy globális konszenzusra kell épülnie.

De ahhoz, hogy ugyanabba az irányba induljon a világgazdaság átalakulása, szükség van egy rendszerre, ami mentén létre tud jönni egy új agenda, amit megvalósítva elérhetővé válnak az ENSZ klímacéljai. (Jelenleg ugyanis még ott tartunk, hogy a COVID okozta leállás volt csak elég ahhoz, hogy annyira lecsökkenjen a légköri ÜHG gázok jelenléte, amennyire az ENSZ szerint szükséges.)

Egy ilyen rendszer lehet a circular economy, magyarul körkörös gazdaság, amivel manapság szerencsére egyre gyakrabban találkozhatunk innovatív gondolkodású szervezetekkel, városokkal, kormányokkal kapcsolatos híradásokban.

Körkörös gazdaság

A circular economy szembe megy a világot az ipari forradalom óta meghatározó “elveszem a nyersanyagot, legyártom, használom, kidobom, szennyezek” gazdasági renddel. Bár az elmúlt évtizedet meghatározó fosszilis energiaforrásokra épülő lineáris gazdaság soha nem látott fejlődést hozott az emberiség életében, mostanra látszik, hogy ez a rendszer sem a cégek, sem az emberek, sem a környezet számára nem tartható tovább fent.

Szemléletmódváltásra van szükség. Újra kell gondolni, hogy hogyan kezeljük véges erőforrásainkat, hogyan gyártunk és használunk termékeket és azt, hogy mi történik ezekkel a használatuk után. Csak ezt követően jöhet létre egy olyan világrend, amiből nem csak gazdasági hasznok származnak, de tiszteletben tartja a bolygónk nyújtotta korlátokat is.

A körkörös modell ahelyett, hogy véges erőforrásokból, véges élettartamú termékeket hozna létre, amik rövid életüket követően egy szemétlerakóban, vagy feldolgozóban végzik, egy olyan rendszer, ahol az, ami tegnap egy termék volt, ma egy másik termék megszületéséhez, vagy működéséhez fog hozzájárulni.

A modell környezeti és gazdasági előnyeit elsőként bemutató tanulmány 2013-ban készült, a legendás szólóvitorlázó Ellen Macarthur nevéhez fűződő alapítvány és a McKinsey tanácsadócég együttműködésben. Ennek az anyagnak köszönhetjük az alábbi, a gazdaság körforgásszerű működését röviden bemutató ábrát, valamint azokat az alapelveket, amik mentén mi is meg tudtuk reformálni a működésünket.

forrás: Ellen Macarthur Foundation

1/1

forrás: Ellen Macarthur Foundation

1.) SZEMÉT- ÉS SZENNYEZÉSMENTES TERVEZÉS

Az, hogy valami szennyez, vagy szemetet termel nem egy véletlen, hanem ‘nem érdekel’ tervezési döntések eredménye. Ha új termékek, folyamatok kialakításánál megváltoztatjuk a hozzáállásunkat és egy hibaként tekintünk arra, ha a folyamat szennyezéssel végződik, biztosítani tudjuk, hogy annak az új valaminek, amit a tervezési folyamat létrehoz, csak pozitív hozadékai legyenek.

Ha például a tervezés során komposztálható anyagokkal számolunk vagy szem előtt tartjuk, hogy a használatból kivont termék szétszerelhető és elemenként újrahasznosítható legyen, máris rengeteget tettük az ökológiai lábnyomunk csökkentéséért. Hogy ez miért kiemelkedően fontos? Azért, mert az Európa Tanács szerint egy új termék környezeti hatása 80%-ban a tervezési fázisban dől el, és ha a designerek már az első szkeccs elkészítésekor gondolnak a termék következő életére, azzal radikális változást érhetnek el.

2.) TERMÉKEK ÉS ANYAGOK KÖRFORGÁSÁNAK FENNTARTÁSA

Világosan látszik, hogy nem fenntartható tovább a Föld erőforrásainak pazarlása. Az előző alapelvből következik, hogy olyan strapabíróbb termékeket kell terveznünk és használnunk, amik ha elromlanak, akkor sem kell egyből kukába dobni őket. Arra kell törekednünk, hogy a termékek és felhasznált anyagok könnyen javíthatók és újrafelhasználhatók legyenek, vagy ott, ahol a klasszikus értelemben vett életútjuk véget ér, újra gyártható legyen belőlük valami új.

3.) TERMÉSZETI RENDSZEREK REGENERÁLÁSA

Több évtized környezetkárosítás után eljött annak az ideje, hogy végre tegyünk a minket körülvevő természetért. A természet egy óriási, elképesztően komplex körforgás, ahol minden tápanyaga valami másnak. Ugyanúgy, ahogy a fáról leeső gyümölcs komposztálja az erdő talaját, az emberiség is tehet azért, hogy a saját folyamatait beleillessze ebbe a körforgásba. Kedvenc példánk a japán rizstermesztő esete, aki kacsákkal védi az argentin rizsevő csigáktól az ültetvényét, (akiknek nem mellesleg a csigaevéstől különösen jó lesz a húsa).

 

 

Hogyan tovább?

Manapság egyre több alkalommal találkozunk a kacsahadsereggel történő rizstermesztéshez hasonló reményteli történetekkel. Az elmúlt pár nap hírei, hogy a L’Oreal a világjárvány ellenére sem lép vissza az 50 millió eurós természet regenerációs projektjétől, vagy, hogy a Michelin gumigyártó cég részesedést vásárol a használt abroncsok újrahasznosításával foglalkozó svéd Enviroban, de sajnos ezek csak kiragadott példák. Jelenleg még borzasztó messze vagyunk attól, hogy megforduljon a világ rendje. A cikk elején említett holland szervezet, akikkel a HighVibes csapata az idei Green Event and Innovation konferencián személyesen is találkozott, felismerte, hogy megfelelő mérőszámok nélkül nem lehet közös célokat kijelölni és immár a harmadik alkalommal számszerűsítik, hogy mit is jelent az, hogy borzasztó.

A legfrissebb megjelenő Circularity Gap Reportban arra jutottak, hogy a világnak mindössze 8,6% százaléka körkörös. Tehát annak a több mint 100 milliárd tonnányi ásványnak, fosszilis energiahordozónak, fémnek és biomasszának, amit a világgazdaság tavaly egy év alatt kinyert a Földből, 91,4%-a nem kerül újrahasznosításra. Sőt, úgy tűnik, hogy az egyre intenzívebb nyersanyag kitermelés, a folyamatos készletezés és a végtermékek továbbra is alacsony újra feldolgozása miatt a helyzet nem hogy javult, hanem még romlott is az előző évekhez képest.

Elsőre áthidalhatatlan szakadéknak tűnik, de akik azt gondolják, hogy veszett fejsze nyele megváltoztatni a világ jelenlegi rendjét, azoknak van pár jó érvünk. Szerintünk ugyanis nem teljesen kilátástalan a helyzet.

1. Ha mi nem, majd a Z generáció kiharcolja a változást

A 90-es évek második felétől születetteket szokás a mobiltelefonjukkal azonosítani, szokás háborogni azon, amikor iskola helyett tüntetni mennek és mi is gyakran elmélkedünk millennial fejjel azon, hogy vajon mire jó a TikTok. Egy dolog viszont még csak mostanában tudatosult bennünk. Mégpedig az, hogy a GenZ az eddigi legkörnyezettudatosabb generáció, akit a hátán hordott a Föld. Egy friss kutatás eredményei szerint ennek a korosztálynak a tagjai, akár 10%-kal is hajlandóak többek fizetni azért, ha valami fenntartható. Add ezt össze az Extincion Rebbelion és Fridays for Future féle késői tinédzser lázadással és kezdj el félni, ha te éppen egy rájuk építő fast fashion márka vagy. Egy szó, mint száz, a legfiatalabb felnőttek harcolni fognak a nem fenntartható praktikák ellen.

2. A COVID megmutatta, hogy lehet máshogy is.

A járvány a klímaváltozás szempontjából is sem jött jókor, de arra talán jó volt, hogy tömegek ébredjenek rá, hogy a világ helytelen irányba tart. Úgy látszik, hogy az olyan események, mint a permafroszt felolvadásával felszínre kerülő évszázados kórokozók, vagy a több mint 100 milliárd dolláros kárt okozó egy szem hurrikán nem ütötték meg a nagy többség ingerküszöbét, de amikor már két hónapja nem lehetett kiülni a tavasz közepén a Deákra fröccsözni, még a témában legignoránsabbak is elgondolkoztak azon, hogy talán valami nincs rendben.

Úgy gondoljuk, hogy az elmúlt hónapok eseményei nyomán világszerte milliók érezték meg a saját bőrükön, hogy a természettel nem lehet viccelni és valószínűleg sokakban tudatosult, hogy közös érdekünk egy egészségesebb bolygó. Fontosnak tartjuk, hogy amikor a COVID véget ér és elkezdjük keresni a válaszokat, hogy hogyan ne fordulhasson többet ilyen elő, akkor elsőként kerüljön szóba a klímavédelem is.

3. A körkörös működés gazdasági előnyöket hordoz

Világjárvány ide, hangos tinédzserek oda, az üzletben a profit az első számú rendezőelv és a fenntarthatóság vagy CSR szavak számos vállalati döntéshozó fejében még ma is a kötelezően elkönyvelendő veszteségek soron szerepelnek, valahol a PR költségek mellett.

A körkörös gazdaság szerencsére ebben is újat mutat. Számos tanulmány bizonyítja, hogy míg a klímaváltozás gazdasági katasztrófához vezet, addig a körkörös modell jelentősen hozzá tud járulni a világ GDP növekedéséhez. A lineáris termékek és folyamatok körkörössé alakítása újabb innovációkat szül, az újrafelhasználás eredményeként spórolni tudunk a nyersanyagokon és az újrahasznosítással, valamint az újra felhasználással és minőségibb gyártással kapcsolatos folyamatok képesek számos új munkahelyet is teremteni.

Ezt gyakorlati példával megerősíteni egyelőre csak kicsiben, a HighVibes példáján keresztül tudjuk, de mi már biztosak vagyunk benne, hogy jól döntöttünk, amikor elhatároztuk, hogy körkörös rendezvénycéget fejlesztünk. Írj nekünk, ha kíváncsi vagy hogyan.

 

Források

McIntyre, L. (2018). Post-Truth, MIT Press, Cambridge MA.

Online

Balázs, Zs. (2020). 1996-os szintre lassítja a megújuló energiaforrások térnyerését a járvány Európában. Qubit. Elérhető: link

Bindell et al. (2014). Quarterly report to the United States Congress. SIGAR. Elérhető: link

Dippold, Á. (2018). Lépfene, himlő, szén-dioxid: ha felolvad a permafroszt, nekünk annyi. Qubit. Elérhető: link

Taylor, B. (2020). Michelin nears partnerships with Enviro. Recycling Today. Elérhető: link

Gabbatiss, J. (2020). IEA: Coronavirus impact on CO2 emissions six times larger than 2008 financial crisis. Carbon Brief. Elérhető: link

Holman, J. (2020) Generation Z Willing to Pay More for Eco-friendly Products. Bloomberg Elérhető: link

Hoogzaad, J. de Wit, M. von Daniels, C. (2020). Circularity Gap Report. Circle Economy. Elérhető: link

Keating, C. (2020). Coronavirus: L'Oréal unveils €100m biodiversity and circular economy plan. Business Green. Elérhető: link

Murray, B. (2013.) Embedding environmental sustainability in product design. Product Sustainability Forum. Elérhető: link

Office for Coastal Management (2020). Hurricane Costs. Elérhető: link

Watts, J. (2018) We have 12 years to limit climate change catastrophe, warns UN. The Guardian. Elérhető: link

Webster, K. (2018) Circular Economy: A Wealth of Flows. Ellen Macarthur Foundation. Elérhető: link

Woetzell et al. (2020). Climate risk and response. McKinsey Global Institute. Elérhető: link

Vissza a cikkekhez
Ruisz Gyuri
2020. június 16.

Iratkozz fel hírlevelünkre!