A Semsei Gastronomy cégcsoport közel húsz vendéglátóipari egységgel és rendezvényhelyszínnel, valamint egy közel félezer fős csapattal működik, és évente több mint százezer vendéget szolgál ki, többek között catering szolgáltatásaival. A cégcsoport tulajdonosa, Semsei Rudolf elkötelezett a fenntartható működés mellett – nemcsak mint cégvezető, hanem mint édesapa is. A catering és vendéglátás témakörével foglalkozó interjút a MaReSz égisze alatt, a HighVibes szakmai partnerségével készülő Fenntartható rendezvény-útmutató összeállításának keretében a Greendex csapata készítette.
Mivel foglalkozik pontosan a cég?
A több mint 450 főt foglalkoztató Semsei Gastronomy a cégcsoportunkhoz tartozó Budapest Party Service catering-szolgáltató mellett hét közkedvelt VakVarjú éttermet, az önkiszolgáló Bodza Bistrot, az Adásszünet Bistrot és a Mákvirág éttermet, illetve három Dobay cukrászdát üzemeltet. Saját rendezvényhelyszíneink (ÖbölHáz Rendezvényközpont, DunaiCsónakház, Corner terem) mellett több patinás intézmény (Pesti Vigadó, Várkert Bazár, Szépművészeti Múzeum, RaM-ArT Színház) exkluzív catering-partnerei vagyunk. Kiemelten fontos számunkra, hogy – generációkon átnyúló felelősségvállalásról tanúskodva – folyamatosan törekedjünk a környezeti terhelés csökkentésére, a fenntarthatósági szempontok figyelembevételével nemcsak a környezettudatos gondolkodás jegyében, hanem az élelmiszer- és készételpazarlás elkerülése érdekében is.
Mióta vannak fenntarthatósági törekvéseik?
Cégvezetőként és négygyermekes családapaként is már évek óta elköteleződtem a fenntartható működés mellett. Kiemelten fontosnak tartom a pazarlás elkerülését az energiafelhasználás és az élelmiszerek, ételek területén is. A zero waste szemléletmód elkötelezett híve vagyok, a vállalat fenntarthatósági célkitűzéseiben és az ahhoz kapcsolódó intézkedésekben is a fokozatosság elvét vallom. Évek óta figyelmet fordítok az energia- és víztakarékos megoldásokra, a teljes körű szelektív hulladékgyűjtésre és a műanyag csomagolóanyagok nullára csökkentésének megvalósítására a teljes cégcsoportunkban.
A melegétel-mentés jogszabályi hátterének kialakításában és a folyamat szabályozásában aktív szerepet vállaltam, ennek segítségével is a Budapest Party Service a Magyar Élelmiszerbank partnereként 2023 tavaszától rendezvényein már több mint 50 000 adag meleg ételt mentett meg és juttatott el a leginkább rászorulókhoz.
Az ételmentést a fenntarthatóság jegyében is végezzük, a 2024-ben adományozott élelmiszerek révén 80.577 kg szén-dioxid kibocsátását sikerült megakadályoznunk, ami ahhoz hasonlítható, mintha egy autó több mint 400.000 kilométerrel kevesebbet tett volna meg.
Úgy vélem ez nagy előrelépés az ökológiai egyensúly megteremtésére.
Milyen érzésekkel fogadta, hogy a hazai melegétel-mentés rendszerének bevezetésében vállalt úttörő tevékenységeinek elismeréséképp a Magyar Élelmiszerbank Egyesület első, hivatalos nagykövete lett?
Hihetetlen büszkeség számomra, hogy 2024 májusában a Magyar Élelmiszerbank Egyesület első, hivatalos nagykövetévé választott. Így ezen tisztségemben is mindenkit arra bátorítok, hogy a jövőben minél több hozzánk hasonló szolgáltató csatlakozzon ehhez a nagyszerű kezdeményezéshez!
Milyen intézkedések valósultak meg eddig?
Energiafogyasztásunkat energia-hatékony berendezések használatával csökkentettük. Csomagolóanyagaink és a vendégeknek készített ételek elviteles dobozai mind lebomló, környezetbarát anyagokból készülnek. Önkiszolgáló éttermeinkben bevezettük az üvegből készült elviteles dobozokkal, a többször használható elviteles megoldást is. Üveg csomagolódobozaink újra felhasználhatók, 100 doboz esetén ez több ezer olyan műanyagdobozt jelent, amit vendégeink nem dobtak ki használat után. Több tízezer tetrapack dobozt és pet palackot gyűjtünk szelektíven minden évben.
Az egyik legfontosabb kezdeményezésünk 2024-ben a VarjúGazda programunk elindítása volt. Az ország minden tájáról tucatnyi hazai kistermelő kiváló magyar termékei kerültek fel a VakVarjúk étlapjára. A „Farm to table” szemlélet gyakorlati megvalósításának köszönhetően pedig jelentősen csökkentettük ökológiai lábnyomunkat.
Céges rendezvényeink menüajánlataiban szűkítettük az ételválasztékot, így nagyobb lett a húsmentes és könnyebb fogások száma, csökkentve a vörös húsok arányát.
Mi hajtja Önöket előre ezen az úton?
Hiszünk abban, hogy a vendéglátásnak nemcsak a kiváló minőségű ételekről kell szólnia, hanem arról is, hogy milyen hatással vagyunk a környezetre és a társadalomra. Ezért elkötelezettek vagyunk a helyi és szezonális alapanyagok használata, az élelmiszerpazarlás csökkentése és a fenntartható csomagolási megoldások mellett. Emellett fontos számunkra, hogy példát mutassunk és ösztönözzük a változást az iparágunkban. Hiszen a fenntartható működés nemcsak etikus döntés, hanem hosszú távon üzletileg is kifizetődő. Célunk, hogy vendégeinket is bevonjuk ebbe a szemléletbe, és megmutassuk, hogy a fenntartható étkezés nem kompromisszumot, hanem valódi élményt jelent.
Nagyszerű érzés azt látni, hogy egyre több partnerünk rendel szűkített menüsort, kéri a catering menüjének összeállítását szezonális és hazai alapanyagokból, valamint felajánlja a rendezvényén megmaradt melegételt a Magyar Élelmiszerbank Egyesületnek.
Jóleső visszaigazolás mindez számunkra, hogy rendezvényeinken zöld utat kapunk tőlük fenntarthatósági törekvéseink alkalmazására.
Hogy látja, mennyire fenntartható jelenleg a konferenciák piaca?
A konferenciaszervezőknél is egyre fontosabb a fenntarthatóság. Ékes példája volt ennek a 2024-es Event Touch konferencia Balatonfüreden, ahol a menüben nem szerepelt hús, és a tömegközlekedéssel vagy az elektromos autóval való érkezést preferálták a szervezők. A felszolgált ételek pedig szezonális és helyi alapanyagból készültek.
Hogyan látja, mi hiányzik ahhoz, hogy a vendéglátás, mint iparág fenntarthatóbban működjön? És mire van még szükség a konferenciaszervezésben ahhoz, hogy ez megvalósuljon?
A fenntartható vendéglátás egyik legnagyobb kihívása az edukáció. Magyarországon különösen nehéz elfogadtatni, hogy
ha egy rendezvényen elfogy az étel, az nem a szervezés hibája, hanem éppen azt jelzi, hogy a fogások jól sikerültek, és nem keletkezik felesleges hulladék.
Ez a szemléletváltás kulcsfontosságú lenne a pazarlás csökkentésében.
A fenntarthatóság másik alappillére a minőségi, helyi alapanyagok beszerzése, ami jelenleg komoly akadályokba ütközik. Bár egyre több hazai termelő törekszik magas minőségre, a mennyiségi igényeket gyakran nem tudják kielégíteni. Emellett a szezonalitás követése is kihívás. A megrendelők gyakran ragaszkodnak olyan alapanyagokhoz, amelyek egy adott évszakban nem érhetők el helyben.
Összességében a fenntarthatóság felé vezető úton az egyik legfontosabb tényező a tudatosság növelése. A catering és a vendéglátóipar szereplői, a megrendelők és a vendégek részéről egyaránt. Csak közös szemléletváltással lehet elérni, hogy a rendezvények ne csak gasztronómiai, hanem fenntarthatósági szempontból is sikeresek legyenek.
Az interjú-sorozat további cikkei:
Konferenciaszervezés: A fenntarthatóság a szolgáltatók hozzáállásán múlik – interjú Ihász Katával
Rendezvényhelyszín: „Voltaképp egymást húzzuk a zöld törekvésekben” – Szerepi Szabolcs
