WHO: Tenni kell a klímaváltozás mentális terhei ellen
A klímaszorongás valós jelenség, a természeti katasztrófák és a bolygó pusztulása pedig más mentális betegségeknek is melegágya, legyenek azok már létezőek, vagy hívja őket elő maga a környezeti krízis. A WHO is felismerte a problémát, és nemcsak felismerte, hanem egy 17 oldalas javaslatrendszert is kidolgozott a kezelésére.
„Az éghajlatváltozásnak egyre erősebb és tartósabb hatásai vannak az emberekre, ez pedig közvetlenül és közvetve hatással lehet a mentális egészségükre és pszichoszociális jóllétükre is” – kezdődik a WHO anyaga. Egyre több bizonyíték áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a klímakrízis a mentális egészség romlásához vezet.
Egy 2021-es globális kutatás során a 16 és 25 év közötti emberek 45%-a azt vallotta, hogy a klímaszorongás befolyásolja a mindennapi életét. Ugyanebben az évben az American Psychological Association is kiadott egy közleményt, melyben felhívja a figyelmet a problémára. Az APA meghatározása szerint akkor beszélünk klímaszorongásról, ha egy ember az éghajlatváltozással kapcsolatos hírekre „negatív érzelmekkel reagál, ideértve a félelmet, a haragot, a tehetetlenséget vagy a kimerültséget.”
Az éghajlatváltozás egy egyre növekvő globális válság, ami már most hatalmas méreteket öltött, és ha a világ tétlen marad, csak rosszabb lesz, írja a WHO. Az akut veszélyek mellett, amit a természeti katasztrófák jelentenek, hosszú távú, lassabb fenyegetések, az ökoszisztéma változása, az élelmiszer-és vízhiány, és a hely- és kultúravesztés is súlyos tényező.
Emellett pedig elmélyíti a mentális egészségügyi és pszichoszociális problémákat, szorongáshoz vezethet, elősegítheti új mentális betegségek kialakulását, és súlyosbítja a mentális betegségekkel élők állapotát.
A WHO adatai szerint jelenleg 1 milliárd ember él mentális betegséggel, miközben mindössze 13 szakember jut 100,000 emberre. A szervezet kiemelte, hogy a klímakrízis ezeken a számokon csak rontani fog.
A klímaváltozás és a mentális egészség összefüggés-rendszere. Forrás: World Health Organization (2022). Mental health and Climate Change: Policy Brief
Kétélű fegyver
Ahogy arról korábban már mi is írtunk, az aktív remény, ami akkor keletkezik bennünk, amikor teszünk a klímaváltozás ellen, pozitív hatással is lehet a mentális egészségre. A WHO azonban kiemelte, hogy egyes szakértők szerint, az, hogy ezek az emberek belevetik magukat a probléma megoldásába, és szembesülnek annak mértékével, megintcsak káros hatással lehet rájuk. Ahhoz, hogy megtegyük a bolygóért, amit megtehetünk, értenünk kell, hogy mi zajlik a világban, ha viszont megértjük, könnyen lehet, hogy a tehetetlenség érzése minden aktív megküzdési stratégiát ellehetetlenít.
Nem kell, hogy a bőrödön tapasztald
Természetesen rengeteg negatív utóhatása van a természeti katasztrófák túlélői mentális egészségére nézve a klímaváltozásnak, azonban a WHO kevésbé látható összefüggéseket is felsorol. Ilyen például az ökológiai gyász, a tehetetlenség és a félelem, amit azok az emberek is érezhetnek, akik végignézik, ahogy pusztul a bolygó, de nem tapasztalják saját bőrükön az extrém eseményeket.
„Tehetetlenség, félelem és gyász
- Azok, akik tanúi, ahogy az éghajlatváltozás hatásai lassan kibontakoznak, aggodalmat érezhetnek a jövővel kapcsolatban, valamint tehetetlenséget és szorongást is.
- Vannak, akikben a veszteségérzet, a frusztráció hagy nyomot, hiszen úgy érzik, képtelen megállítani a katasztrófát, nem tehetnek semmit.”
A WHO javaslatai
A szervezet 5 lépésben foglalta össze a teendőket:
1. Az éghajlatváltozással foglalkozó politika integrálása a stratégiákba és a mentális egészségügyi rendszerekbe, a mentális egészséget és pszichológiai támogatást előtérbe helyező politikai rendszert (MHPPS) is ideértve.
2. Az MHPPS integrálása az egészségügyi rendszerekbe és programokba.
3. Globális kötelezettségvállalásokra való építkezés.
4. Szektorokon átívelő, közösségalapú megoldások kutatása, a kiszolgáltatottság, a mentális problémák és a pszichoszociális hatások kezelése érdekében.
5. A mentális egészség és a klímaváltozás egészségügyi hatásainak kezelésére fordított költségvetés hatalmas hiányainak betöltése.
Tarczali Patrícia: A mentális egészség következmény, nem eszköz – FUTURE HR
„A legtöbb HR-szolgáltatás akkor tud jól működni, ha a megrendelő a vezetőségből jön, a CEO elkötelezett iránta. Ha ez nincs meg, akkor nem lesz sem a well-being, sem egyéb fenntarthatóságot célzó kezdeményezés beépült, szerves része hosszú távon az adott cégkultúrának.”
Motiváció? Januárban? Az valami pokémon?
Még érezzük a szánkban a szilveszteri lencsefőzelék ízét, és épp csak elterülünk a kanapén, hogy kipihenjük a karácsonyt, amikor ránk rúgja az ajtót a január. A szürke hétköznapok kollektív traumája csak úgy kerülhető el, ha elérjük, hogy mindenki szeressen dolgozni! Ehhez pedig csak egy jó munkahely kell. Nem úgy jó, hogy sokat fizet kevés munkáért, és nem is úgy, hogy elég délre beérni. Rengeteg rétege van egy motivált csapatnak, és a Maslow-piramis már rég nem írja le, hogy mik ezek. A kutatások és tapasztalatok viszont igen.
Well-being Best practice #2
Well-being brunch eseményünk szakértői alaposan megvitatták a HR szakma kihívásait, azonban sok olyan visszajelzést kaptunk tőletek, hogy több konkrét gyakorlati tippre lenne szükségetek. Ezért indítottuk el Best Practice sorozatunkat, mely során gyakorló HR szakembereket kérünk fel vezető cégektől, hogy osszák meg, ők hogyan küzdenek meg a Covid-válsággal járó kihívásokkal.